Érdekel, milyen színekből áll a neved? Most megtudhatod!

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Bernadette Sheridan amióta az eszét tudja, színekben látja a betűket. Leggyakrabban nevek hallatán fordul elő nála a különböző érzékletek összekapcsolása, amelyet graféma-szín szinesztéziaként emleget a szakirodalom. Amikor valaki bemutatkozik neki, rögtön megjelenik előtte egy kép: egyes nevek olyanok, mint egy vibráló szivárvány, míg mások inkább egy frissen ültetett kertre vagy egy feltűnő mintájú takaróra hasonlítanak. A tiéd milyen lenne?

„Szurok Á! hó É! rőt I! zöld U! kék O! – csak egyszer / Lehessek titkotok mind elbeszélni bátor!” – hangzik Arthur Rimbaud francia költő egyik leghíresebb versének első két sora. Az A magánhangzók szonettje című impresszionista-szimbolista költemény 1871-ben keletkezett, talán te is emlékszel még rá a középsuliból. Bár se szeri, se száma a különböző értelmezéseknek, a fiatal Gide lejegyezte Verlaine szavait, aki így nyilatkozott a műről: „Én ismerem Rimbaud-t, és nagyon jól tudom, mennyire fütyült arra, hogy az A betű piros-e vagy zöld. Ilyennek látta, ennyi az egész.” Lehet, hogy Rimbaud Sheridanhez hasonlóan a betű-szín szinesztéziások közé tartozott? És mit takar ez a különös állapot?

Mi az a szinesztézia? 

A szinesztézia görög eredetű szó: a σύν (szün) azt jelenti, együtt, egyszerre, az αισθησις (esztészisz) pedig azt, hogy érzékelés. A magyarul összeérzésnek is nevezett mentális jelenség során tehát az egyik érzékszerv által keltett benyomás automatikusan aktivál egy másik érzékszervhez kapcsolódó érzetet. Előfordulhat például, hogy bizonyos hangok szín- vagy ízérzetet váltanak ki, illetve hogy az illető betűket vagy számokat személyiséggel, nemi jellegekkel ruház fel. A leggyakoribb típus azonban az úgynevezett graféma-szín szinesztézia, amikor egyes betűk és számjegyek különböző színekben látszódnak. Ezek a kombinációk egyedileg változhatnak szinesztéziások között, ugyanakkor vannak visszatérő szabályszerűségek is. Például az A betű általában piros, a O fehér vagy fekete, az S pedig sárga.  

Művészeknél tényleg gyakoribb?

A szinesztéziások valódi arányát nehéz megbecsülni a társadalomban. Ez azért van, mert számukra annyira természetes lehet az adottságuk, hogy gyakran nincsenek tudatában a különlegességének – azt hiszik, hogy mindenki így működik. Julia Simner és munkatársai például azt találták, hogy minden 23. embert érinti ez a sajátosság, Bernadette Sheridan szintén 4 százalékos előfordulási arányt emleget, de létezik ettől merőben eltérő, egy a százezerhez becslés is. Abban viszont nagyobb egyetértés alakult ki, hogy a művészek körében akár 8-szor gyakoribb is lehet. Sokáig a szinesztéziát a kreativitás megemelkedett szintjével kötötték össze, azonban az újabb kutatások szerint inkább az lehet a háttérben, hogy a szinesztéziás embereknek jutalmazóbb művészetekkel foglalkozni (például amikor hangszeren játszanak, közben végig színeket is látnak), így gyakrabban töltik az idejüket efféle tevékenységekkel. 

Te is megnézheted, milyen színeket társítana a nevedhez egy szinesztéziás ember
Fotó: Bernadette Sheridan / Synesthesia.me

Segíthet a helyesírásban 

Amikor egy graféma-szín szinesztéziás ember nekiáll olvasni, általában az adott szó körüli 4-5 szót látja színesnek, nem az egész teleírt lapot. Sokan arról is beszámolnak, hogy az adottságuk javítja a helyesírásukat. Mint ismeretes, az angol nyelvben az írott forma és a kiejtés gyakran jelentős eltérést mutat, a szinesztézia pedig inkább a betűkhöz kapcsolódik, mint a hangzáshoz. Ha tehát valaki bizonytalan abban, hogy miként kell leírni az adott szót, akkor a betűk színeinek felidézése segíthet neki a döntésben. Így van ezzel Bernadette Sheridan is, aki ha nem látja rögtön egy név színeit, gyorsan megkéri az illetőt, hogy betűzze azt. Hiába tudja, hogy például a Siobhan nevet „shivonnak” ejtik, az agya az írott forma alapján kreálja a színeket. Mivel a betűk számítanak, nem a hangzás, ez azt is jelenti, hogy Sheridan gond nélkül tudna színeket társítani magyar nevekhez is, hiába gyűlne meg a baja a kiejtésükkel.

Ilyennek látná a nevedet

Sheridan azt tapasztalta, hogy a többség számára szokatlan élményei nagyon foglalkoztatják az embereket, így elindította a Synesthesia Me című projektet, hogy minél szélesebb körben megoszthassa a tapasztalatait. Ha tehát tudni szeretnéd, hogy milyen színekből áll a neved, akkor nincs is más dolgod, mint az alábbi linkre kattintani, és begépelni az ott látható dobozba. Lépj be egy szinesztéziás fiatal nő csodálatos világába, és fedezd fel a saját, illetve a szeretteid nevének azt a sajátosságát, ami mindeddig rejtve volt előtted.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Milanovich Domi
Milanovich Domi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.