Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Mindannyiunk bőrén vannak anyajegyek – kinek több, kinek kevesebb, változatos formában és eltérő helyeken. De vajon pontosan mik ezek az apró elszíneződések, hogyan alakulnak ki, és tényleg veszélyesek lehetnek?
Az anyajegyekkel kapcsolatban számtalan babona él a különböző népek körében – magyar elnevezése például arra a hiedelemre utal, hogy a gyermeken azokon a pontokon bukkannak fel ezek a fura bőrelszíneződések, ahol a várandósság alatt véletlenül megdobták valamivel az anyát. Nem véletlen, hogy ennyire beindította az emberek fantáziáját ez a jelenség, hiszen egy, az emberek kilencven százalékánál előforduló, változatos formákban és testünk különféle pontjain felbukkanó dologról van szó, melyről általánosságban mégis keveset tudunk. A Mental Floss videójában a csatorna műsorvezetője, Craig Benzine meséli el, amit az anyajegyekről tudni érdemes.
Változatos formában jelennek meg – de nem tudjuk, pontosan miért
Bőrfelületünk bármely pontján megjelenhetnek anyajegyek (naevusok), melyek egy része születésünktől fogva rajtunk van, mások később bukkannak fel testünkön. Az anyajegyeket alapvetően két típusba sorolhatjuk. A pigmentált, más néven festékes anyajegyek akkor keletkeznek, mikor bőrünk pigmentsejtjei (a melanociták) abnormális módon egymásra halmozódnak. Ezek a sejtek embriókorban vándorolnak idegrendszerünktől bőrünk felé, ahol egyenletesen lerakódva annak színét adják. Némely esetben azonban a pigmentsejtek elkezdenek csoportokba tömörülni, így hozván létre a szóban forgó apró foltokat. A festékes anyajegyek általában világosbarnák és laposak, mint például az ún. tejeskávéfolt, vagy enyhén kidomborulók.
A másik típusba tartoznak a vaszkuláris anyajegyek, melyeket az érrendszer fejlődésének rendellenességei okoznak, és elsősorban fejünkön, nyakunkon, illetve arcunkon találkozhatunk velük. Ezek akkor alakulnak ki, mikor a vékony, kitágult erek összetömörülnek a bőrön, és mályvaszínű, világos-vörös, esetleg lilás foltokat hoznak létre. Leggyakoribb típusa az ún. haemangióma, avagy nem rosszindulatú érdaganat, melynek különböző fajtái kitüremkedhetnek bőrünk felszínén, de a bőr külső rétege alatt is megjelenhetnek, olykor pedig egészen nagy méreteket ölthetnek.
Mint láthattuk, rengeteg különféle anyajegy létezik, melyek rengeteg különböző módon és helyen bukkanhatnak fel, ezért a tudomány egyelőre csupán a sötétben tapogatózik megjelenésük pontos okát illetően. Egyes elméletek szerint az anyajegyek kialakulásában bizonyos fehérjék játszanak szerepet, melyekkel a méhlepény révén kerül kapcsolatba a magzat. Mások úgy vélik, a haemangiómák kialakulása az átlagosnál kisebb születéskori testsúllyal hozható összefüggésbe, míg megint mások azt állítják, abban az esetben jelenhetnek meg, ha az embrió nem jut elegendő oxigénhez az anyaméhben.
Számos legenda kering arról, hogy az anyajegyek veszélyesek. Ezek nagy része puszta kitaláció, hiszen az anyajegyek többsége teljesen ártalmatlan, ám néhány esetben előfordulhat, hogy a különféle érdaganatok és egyéb típusú foltok túlságosan elburjánzanak, illetve veszélyeztetni kezdik egészségünket. Ha egy anyajegy formája, színe és mérete változni kezd, minden esetben keressük fel háziorvosunkat, ugyanis akár egy korábban jóindulatú anyajegy is rákos daganattá fejlődhet. Egyébiránt az anyajegyeket legegyszerűbben lézeres kezeléssel képesek eltávolítani a szakemberek.
