Miért kommentel valaki úgy, hogy el sem olvassa rendesen a posztot?

Te is futottál már bele olyan hozzászólásokba a neten, amikről messziről látszott, hogy véleménynyilvánítás előtt az illető nem is olvasta el, hogy miről szól az adott poszt? Kutatók ezúttal tudományos szempontból is megvizsgálták a jelenség hátterét.

Már a legkisebb mértékű tudás is a fejünkbe száll – csak nem mindig jó értelemben. Friss kutatások eredményeiről számolt be a ScienceAlert, melyek szerint azok az emberek, akik a Facebook hírfolyamában csak a cikkek címét olvassák el, gyakran gondolják úgy, hogy többet tudnak, mint amennyit valójában.

Tényleg számít, hogy elolvasod-e a cikket 

Azok, akik a hírfolyamban megjelenő cikkek előnézetét olvasták csak el, nagy eséllyel túlbecsülik a saját tudásukat – főleg olyan esetekben, amikor az illetőt az érzelmei vezérlik. A kutatás során közel 1000 résztvevőt osztottak három csoportra, hogy megvizsgálják a valós, valamint az általuk hitt tudásukat. Minden csoport ugyanazokat a híreket, kicsit különböző formátumban kapta meg, majd megkérték a résztvevőket, hogy töltsék ki a kognitív stílusokat vizsgáló kérdőívet.

Az első csoport 320 főből állt, őket arra kérték, hogy olvassák el a The Washington Post teljes, genetikailag módosított (GM) ételekkel kapcsolatos cikkét. A második csoportot 319 résztvevő alkotta, ők egy olyan Facebook-hírfolyamot láttak, amelyen négy cikk előnézete volt, és egy volt közülük a The Washington Post GM ételekkel kapcsolatos anyaga. A harmadik csoport tagjai semmilyen információt nem kaptak.

Ezt követően hat, a géntechnológiával módosított élelmiszerekről való tudásuk szintjét felmérni hivatott kérdést kellett megválaszolniuk. A lehetséges válaszok közül öt a cikkben szerepelt, hármat pedig a Facebook előnézetéből ismerhettek meg. A résztvevők magabiztosságát úgy vizsgálták, hogy meg kellett becsülniük, vajon hány kérdésre tudtak helyes választ adni.

Nem meglepő módon azok, akik a teljes cikket olvasták, a legtöbb esetben helyes válaszokat tudtak adni, míg azok, akik csak az előnézetet látták, átlagosan csak eggyel több helyes választ adtak, mint azok, akik semmilyen információt nem kaptak.

Véleménye márpedig mindenkinek van!
Véleménye márpedig mindenkinek van!Fotó: pixelfit / Getty Images Hungary

És nem csak a tudás szintjében mutatkozik meg

Érdekes megfigyelés az is, hogy azok az emberek voltak a leginkább magabiztosak, akik a cikk előnézetét látták. Hasonlóképpen azok, akiknek a kognitív stílusuk inkább az érzelmeik irányítása alatt áll, szintén nagyobb mértékben voltak biztosak a tudásukban. „Ez azt jelenti, hogy a tudat, miszerint tisztában vagyunk dolgokkal, kielégítőbb, mint az, hogy valóban tisztában vagyunk-e velük” – állítják a tanulmány szerzői.

Sajnos ez a hamis önbizalom komoly következményekkel járhat, hiszen ezáltal az olvasók nemcsak politikailag tájékozatlanabbak és az álhírekre fogékonyabbak lesznek, de sokkal nagyobb lesz a megosztottság is közöttük.

Napjainkban az amerikai társadalom 67 százaléka informálódik a közösségi médiából, ezáltal a Facebook fontos információforrássá vált. De hogyan befolyásolja ez például a közügyekben történő informálódást?

A tanulmány eredményei szerint kifejezetten negatívan. Egy átlagos Facebook-felhasználó a felbukkanó híreknek csupán a 7 százalékára kattint valóban rá, amiről arra következtethetünk, hogy az esetek nagy részében csak részinformációk vagy téves adatok jutnak el az olvasókhoz, ez – és a hamis magabiztosság – pedig különösen veszélyes lehet, hiszen a közösségi médiát rengetegen használják tájékozódásra.

Mustra