Csak magadat csapod be a szelektív hulladékgyűjtéssel

Olvasási idő kb. 4 perc

Külön gyűjtöd a papírt, a műanyagot és a konyhai hulladékot? Tök jó, én is. Általában eléggé büszke is szoktam lenni, főleg, ha olyan ismerőseimmel hasonlítom össze magam, akik még ennyit sem tesznek meg. Viszont egyre inkább úgy néz ki, ok nélkül dagad a kebel: sokkal többet lehetne és kéne is tenni környezetünk szennyezése ellen.

A gyógyszerkémikus végzettségű Marco Lambertini 2014 óta a WWF International vezére. Gyerekkora óta önkéntesként is kapcsolódik a WWF-hez, a szervezet irányítása előtt a Bird Life International világigazgatója volt.

Lambertini sarkosan fogalmaz: szerinte önáltatás azt hinni, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel minden tőlünk telhetőt megteszünk. A WWF Igazgatója a Yahoonak adott interjújában arra figyelmeztet, hogy az érdemi lépés valójában 

Idézőjel ikon

nem a hulladék jó felhasználása, hanem a hulladéktermelés radikális csökkentése lenne.

Mi a baj?

Jelenleg a világszerte keletkező elképzelhetetlenül nagy mennyiségű műanyaghulladéknak csak mintegy 15-20 százalékát tudjuk újrahasznosítani (itthon jobb, de korántsem tökéletes a helyzet). Nagyon sok országban még mindig az égetőkemencében landol a külön kidobott műanyag is, mert nincsenek meg a nagy mennyiségű hulladék helyes hasznosításának technikai feltételei.

A műanyagszennyezéssel is összefüggő okok miatt 2019-nek szomorú kilátásokkal megyünk neki. A WWF elemzése szerint ebben az évben a korábbinál is gyakoribbak lehetnek az áradások, viharok, a földrengéshez vagy cunamihoz hasonló természetei katasztrófák. Egyre nehezebb lesz a klímaváltozás okozta kilengésekhez alkalmazkodnunk.

Mit lehet tenni?

Lambertini (és sokan mások) szerint globális szemléletváltásra van szükség. Minél előbb drasztikusan kell csökkenteni a műanyagok előállítását és felhasználását. A lépések sürgető voltára már globális nagyvállalatok is felfigyeltek, nemrégiben az IKEA és a Nestlé fogalmazott meg a műanyagok csökkentésére vonatkozó határozott vállalást (a bútorgyár csomagolóanyagainak csökkentésével, az éttermeikben ma még elérhető műanyagpalackos üdítők kivezetésével, a Nestlé a szívószálas termékek korszerűsítésével és a lebomló műanyagból készülő palack kikísérletezésével próbálja csökkenteni a hulladékot), a brit Marks & Spencer pedig az élelmiszerosztályon faragna: a zöldségek és gyümölcsök felesleges csomagolóanyagaitól szabadulna meg.

Nem szabad ennyi hulladékot termelnünk
Fotó: pick-uppath / Getty Images Hungary

A CNN oldalán meg tudod nézni, mely nagyvállalatok járnak az élen a globális klímaváltozás elleni harcban. És mit tehetünk mi?

Háztartásunkban is nagyon nagy lépéseket tehetünk azért, hogy egyre kevesebb legyen a különválogatandó dolog. Bea Johnson a zero waste mozgalom ikonja könnyen átlátható rendszert kínál. Az 5R figyelembevételével, nagyságrendekkel csökkenni fog a szemetünk.

Refuse (visszautasítani)

Utasítsd vissza azokat a dolgokat, amikre nincs szükséged. Ha egyre többen leszünk olyanok, akik nem kérünk reklámanyagot, prospektust, zacskót a vásárláshoz, egy idő után a kínálatnak is csökkennie kell.

Reduce (csökkenteni)

Csökkents! Fogyassz észszerűbben, kevesebbet, szabadulj meg a felesleges holmiktól. Azokat a dolgokat, amiket nem használsz, bátran ajándékozd el, vásárolj tudatosan. Ha listával mész, elkerülheted az impulzusvásárlást.

Túl sok.

Reuse (újból használni)

Használj fel egy-egy dolgot, ahányszor csak tudsz. Keress új funkciót egyszer használatos dolgaidnak, és a háztartásodba már bekerült műanyagokat is használd ki, ha már ott vannak.

Recycle (újrahasznosítani)

Ha a fenti lépésekre figyeltél, eleve sokkal kevesebb szemetet termelsz majd, így egyre kevesebb lesz az újra felhasználandó holmi is. Ha már szemét: ügyelj, hogy környezettudatosan, válogatva és tisztítva dobd ki a hulladékot.

Rot (komposztálni)

Bár városban nem oldható megy egykönnyen, nem lehetetlen itt sem a komposztálás. A háztartásokban nagy mennyiségben keletkező szerves hulladék a legjobb helyen a komposztálóban van. 

+1 Repair (megjavítani) 

Nem kell rögtön eldobni, ha valami elromlott. A cipzárt ki lehet cserélni, a lyukra lehet foltot tenni és így tovább. 

Bea tippjeiből és a zero waste mindennapokból itt kapatsz még ízelítőt. 

Akkor mit tegyek?

Íme, néhány konkrét tanács a Green Education Foundationtől:

  • hagyjuk el, vagy helyettesítsük fémmel a műanyag szívószálakat
  • ne kérjük italainkat egyszer használatos bögrékbe és ne használjunk műanyag evőeszközöket sem
  • a mintegy ezer éven át bomló hagyományos műanyagszatyor helyett válasszunk/varrjunk tartós vászontáskát
  • ha választhatunk papír és műanyag csomagolás között, inkább a könnyebben újrahasznosítható papírt válasszuk, de a legjobban akkor járunk, ha csomagolásmentes boltban, saját edénybe vásárolunk
  • használjuk újra a kiürült edényeinket, kérjük ebbe az étteremből elvitt ebédet a styrofoam helyett, csomagoljunk beléjük otthonról hozott ételt, próbáljuk meg ebbe kérni a csemegetermékeket a boltban
  • keressük az eldobható higiéniai termékek számunkra elfogadható alternatíváit
  • főzzünk minél többet készen vett ételek helyett
  • váltsunk környezetbarát tisztítószerekre

A sort még nagyon hosszan lehetne folytatni. Ne feledd, hogy egy is lépés is lépés, és azért nyugodtan legyél büszke rá, hogy válogatsz is. De a következő vállon veregetést akkor add majd, ha mondjuk, heti szinten egy szemetesnyivel kevesebb hulladékot tudsz termelni.

 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Balázs Barbara
Balázs Barbara
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.