Hogyan és mitől tisztítja meg a levegőt a sólámpa?

Himalaya sólámpa... Néhány évvel ezelőtt az egészségtudatos lakberendezés zászlóshajója volt ez a sárgás fényben derengő sziklalámpa. Szinte mindenki vett belőle otthonra, vagy ha nem, hát ajándékba kapott egyet egy jó szándékú baráttól, rokontól. De a várt hatás elmaradt.

A Prevention.com cikke alapján a sólámpa maximum az ártani nem árt kategóriába férhet bele. 

Minek dőltünk be?

A sólámpák jó hírének alapja az az állítás, hogy felmelegedve állítólag levegőt kötnek meg és negatív ionokat szabadítanak fel, ezáltal jó hatással vannak a testünkre. (Az ionok töltéssel rendelkező részecskék, egyensúlyuknak valóban van szerepe az egészséges környezet kialakulásában. Az ionegyensúlyt az időjárás, vagy akár az elektromos képernyők is megboríthatják, a pozitív ionok túltengése állítólag krónikus betegségek kialakulásához is vezethet.) Ennek alapján sokak számára jó ötletnek tűnt egy olyan lakásdíszbe ruházni, ami helyrerántja ezt az egyensúlyt, sőt  - a  Pakistan Journal of Biochemistry and Molecular Biology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint még depresszió ellen is jó.

Mit vártunk tőle?

A sólámpamarketing egy sor bőrbetegség és légúti megbetegedés tüneti kezelésével kecsegtetett, sőt jobb kedélyállapotot és pihentetőbb alvást is ígért. Sajnos úgy néz ki, a lámpa nem nagyon váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Tuti, hogy neked is van egy ilyened.
Tuti, hogy neked is van egy ilyened.Fotó: Shutterstock

Miért, mi történt?

Épp ez az, hogy semmi, legalábbis semmi olyan, ami a fentebb említett jótékony hatásokat igazolni tudta volna. David A. Beuther tüdőgyógyász szakorvos szerint a levegőt tisztító és ionizáló szerkezetek nem tudják felülmúlni a placebókat, ha az asztma kezeléséről van szó. Sőt, már az elvnél van probléma: a Journal of Negative Results in BioMedicine-ben megjelent tanulmány szerint az ionoknak - akár pozitívak, akár negatívak - az égvilágon semmi hatásuk sincs a légzőrendszerre. Azt sem nagyon tudták eddig klinikailag igazolni, hogy a hangulatunknak tennének olyan jót a lámpák, sőt olyan vizsgálati eredmény is van, ami szerint a negatív ionok épp hogy fokozták a depressziós tüneteket. Azon már meg sem lepődünk, hogy dermatológusok szerint a bőrgyógyászati előnyöket sem sikerült kimutatni.

Miért baj ez?

Igazából nem nagy probléma, mert a lámpák nemigen ártanak, olcsóak és – bár ez ízlés kérdése - egész jól néznek ki, Az már inkább bosszantó, hogy a Himalaya lámpa néven árult termékek java része  a Himalyatól mintegy 300 kilométerre fekvő Khewra bányában kerül kibányászásra, és a sárgás vagy rózsaszínes szín sem valamiféle különös egészségjavító többlet, hanem elsősorban vasoxid-szennyeződés eredménye.

Dobjam ki?

Nehogy! Ha tetszik, hagyd meg nyugodtan praktikus éjszakai fénynek vagy hangulatvilágításnak. Mivel egyes szakértők szerint semmiféle ionizáló hatása nincs, ártani valószínűleg nem ártasz vele magadnak. Sőt, ha szereted ezt a kellemesen bódító fényt, még az is lehet, hogy tényleg megnyugtat.  Csak a csodát ne várd, kérlek.

Mustra