Biztos emlékszel, milyen volt először visszahallgatni a saját hangodat. A „Jézusom! Hogyhogy nem egész nap rajtam röhög mindenki?”-től a „Tuti, hogy a magnó torzít.”-ig sokféle reakció létezik, de mindben közös a totális elképedés. De miért is hallod másnak a hangod?
A beszédhang az emberi faj evolúciójának egyik csúcsterméke. Segítségével kapcsolatot teremtünk és tartunk fenn, érzelmeket fejezünk ki, ráadásul nem csak életkorunkról és nemünkről árulkodik, de hormonháztartásunkról és általános egészségi állapotunkról is nagyon sokat elmond. Nem csoda, hogy kiborulunk, mikor kiderül, tök más, mint azt évekig gondoltuk. A folyamat lényegét Rébecca Kleinberger TED-előadásából mazsoláztuk ki.
De mi is okozza az eltérést az általunk és a mások által hallott hangunk között?
Először is tisztázzuk, hogy amit a saját hangodnak hívsz, az nem is egy, hanem rögtön három dolog. Van az, amit a környezeted észlel, és egy idő után egyértelműen azonosít veled. Aztán van, amit te hallasz magadból, amikor beszélsz, és végül van a legbelső hangod, amit akkor "hallasz", ha mondjuk magadban olvasol, gondolkodsz, vagy álmodsz. A zavaró különbség az első kettő között érzékelhető, mégpedig az alábbi okok miatt:
1. Teljesen máshogy jutnak el a tudatunkig
A kívülről érkező hang a levegőben terjed, majd fülünkön át a hallóideg segítségével jut el a tudatunkig, kb. így. A saját hangunk ezzel szemben csontjaink rezgésének segítségével egyenesen a belső fülbe jut. Ezáltal eleve mélyebb regiszterben szól, és harmonikusabbnak is hallatszik, mint a kívülről észlelhető. Ha pedig ez még nem lenne elég, további mechanikus, biológiai és neurológiai szűrők alakítják teljesen mássá.
2. Mechanikus szűrő
A belső fület egy szűrő védi a belülről érkező, esetleg túl erős ingerektől. Ezáltal saját hangunkat kissé halkabban és kevésbé élesnek halljuk, mint mások.
3. Biológiai védőfal a csigában
Ráadásul a csigában lévő érzékelő sejtek is máshogy reagálnak attól függően, hogy milyen gyakran hallanak egy adott hangot. A leggyakrabban hallottat, a sajátot megszokják, vagyis habituálódnak, és ezt a már jól ismert "zajt" inkább tompítják.
4. Neurológiai szűrő
Végül a legdurvább, hogy amikor beszélsz, a hallókérged gyakorlatilag kikapcsol. Vagyis fizikailag hallod, amit mondasz, de az agyad nem figyel rá, hacsak nem kényszeríted erre külön. Ha pedig nem figyelünk, sokszor csak érzékelünk, nem észlelünk.
Szóval ezért. Mélyebben, halkabban halljuk beszéd közben magunkat, ráadásul oda se figyelünk nagyon. Ehhez képest tűnik nagyon másnak az, amit a felvételek adnak vissza.
Rébecca Kleinberger előadásában nem csak e jelenség okairól, de a hang természetéről és jellemzőiről is sok érdekességet lehet még megtudni.
Tudtad, hogy a beszédhang kialakulását éppúgy a felegyenesedés tette lehetővé, mint az agytérfogat növekedését? Vagy hogy a hangunkra olyan tényezők is kihatnak, mint a terhesség vagy a menopauza? És azt, hogy a legmodernebb hangelemző szoftverekkel akár egy telefonbeszélgetésből is következtetni lehet egy még csak kialakuló Alzheimer-kórra vagy szívbetegségre?
Ha arra is kíváncsi vagy, milyennek hallják a hangod mások, ezzel a módszerrel kiderítheted.
