Elválni rém nyomasztó. Maga a procedúra is megterhelő, a megállapodásokkal, az ügyvédekkel, a bírósággal, de az érzelmi része, annak feldolgozása, hogy a kapcsolat kudarcba fúlt még keményebb feladat. Különösen akkor, ha a felek sokat tettek azért, hogy a másik helyzetét megnehezítsék, hogy fájdalmat okozzanak, ha önzőek, tisztességtelenek, fizikailag vagy verbálisan agresszívak voltak egymással.
Válni tehát ritkán válnak a párok hobbiból: nyilvánvalóan van nyomós okuk. De vajon mi az? Mi az, amit a leggyakrabban jelölnek meg az emberek a válás okaként?
Az elfogadhatatlan viselkedést.
Hát ezt. Legalábbis az IFLscience cikke szerint az Oxford Egyetem kutatói ezt találták 47 év bírósági dokumentumainak böngészése közben. Igaz, hogy ez az angol és a walesi (ex)párok kedvelt szófordulata a hetvenes évektől kezdődően, de ha megnézzük mit is takar a szókapcsolat, talán tőlünk sem tűnik majd ennyire távolinak.
Indoknak kiváló
Elfogadhatatlan viselkedés alatt a párok általában a verbális abúzust, az érzelmi támogatás hiányát, a drog- és alkoholfogyasztást, a tartozások titkos felhalmozását, az erőszakos viselkedést és/vagy fizikai abúzust értettek. Az elfogadhatatlan viselkedésre egyébként a nők gyakrabban hivatkoztak: az elmúlt 30 évben a válást kezdeményező nők fele hozta fel ezt indokként a bíróságon.
John Haskey, a kutatás vezetője az adatok elemzése közben egyéb érdekességeket is talált. Például azt, hogy a nők 1987-ben jelölték meg leggyakrabban a házasságtörést a válás indokaként, ez akkor a a bírósági ülések 25 százalékán hangzott el. Ugyanebben az időben a férfiak 45 százaléka hivatkozott házasságtörésre. A nyolcvanas évek óta már a hűtlenségre mutogatni sem olyan népszerű, 2016-ban a férfiak és a nők is csupán az esetek 11 százalékában említették indokként.
A statisztikákból tehát kiderül, hogy milyen okokra hivatkozunk leggyakrabban ha válásra kerül a sor, de ahhoz, hogy megértsük, hogyan jut el ide egy pár, nem árt a dolgok mélyére is nézni. Pszichológus szerzőnk pedig éppen ezt tette korábbi cikkében:
