Odahaza sokkal rosszabb a helyzet, mégis honvágyam van. Ez normális?

Olvasási idő kb. 2 perc

Ellentmondásosnak tűnhet, de sokszor azok is hazavágyódnak, akiknek kifejezetten rossz körülmények között éltek odahaza. Honvágylélektan.

A sokszor fizikai tünetek formájában is megmutatkozó érzés tulajdonképpen csak az ismert, kiszámítható és állandó körülmények utáni vágyakozás - állítja a Huffington Post által felkeresett pszichológusok egyike. Dr, Joshua Klapow szerint tehát csak a megszokott környezethez való ragaszkodásról van szó: ezért van néha az erőszak vagy a szegénység által megnyomorított múltjukat maguk mögött hagyó embereknek is honvágya.

„Hideeeeeeg!”

Egy másik pszichológus Tamar Chansky a hideg vízbe gázoló fürdőzők által jól ismert dilemmához hasonlítja a dolog. Mivel eleinte furcsának és kényelmetlennek tűnik az új helyzet, legszívesebben azonnal feladnánk, hogy minél előbb visszatérhessünk a kényelmeshez és a megszokotthoz. Chansky szerint természetes, hogy időre van szükségünk az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz.

Muszáj bemenni?
Fotó: Shutterstock

Segíthet ilyenkor, ha minél előbb talál valaki egy kávézót vagy egy olyan helyet, amit gyakran felkereshet. Minél jobban megismeri valaki az új környezetet, minél többet beszélget a helyiekkel és az új kollégáival, annál gyorsabban megszabadul majd a honvágytól.

Tulajdonképpen gyászolunk

Dr. Ricks Warren szerint egy teljesen normális és gyakori jelenségről van tehát szó. Ami nem jelenti azt, hogy megbirkózni is könnyű a dologgal. Szerinte ilyenkor valami olyasmi zajlik le bennünk, mint amikor elveszítünk valakit, csak épp nem egy személy, hanem az ismerős környezet elvesztését gyászoljuk.

Idézőjel ikon

A honvágy depresszióval és szorongással is együtt jár, sokszor képtelenek vagyunk ugyanis megbirkózni a megváltozott körülményeinkkel. Álmatlanságot, étvágytalanságot és koncentrációs zavarokat is okozhat mindez - mondta el a pszichológus.

A gyászhoz hasonló veszteségérzethez ráadásul az ismeretlen környezet okozta szorongás, idegesség és stressz is hozzátesz, ami a szervezet „üss és fuss reakcióját” is beindíthatja. A tüneteket az ismeretlen és potenciális veszélyekben bővelkedő környezetnek köszönhetjük tehát: emiatt lábad könnybe a szenünk és rendetlenkedik a gyomrunk.

A megoldás

Az új környezet mielőbbi meg/kiismerése mellett a helyzet normalizálása is nagyon fontos a pszichológusok szerint. Első hallásra talán túl egyszerű és haszontalan stratégiának tűnik a dolog, de ha tudatában van valaki annak, hogy egy teljesen normális és ideiglenes folyamatról van szó, ami minden változásnak természetes részét képezi, sokkal könnyebb lesz megbirkózni a helyzettel.

Beszélgess, és lehetőleg ne az otthoniakkal
Fotó: Shutterstock

Nem árt tudatosan végiggondolni ilyenkor, mi az, ami valóban segítene a helyzeten, hogy is nézne ki az az idilli szituáció. Ez segíthet rátalálnunk azokra a dolgokra, amik valóban hiányoznak az életünkből.

Dr. Klapow szerint természetesen beszélni sem árt minderről, az azonban egyáltalán nem mindegy, kivel osztjuk meg a gondjaikat. Ha ugyanis kizárólag az otthoniakkal kommunikál valaki, az könnyen felerősíthet a negatív érzéseket. Javasolt tehát olyasvalakivel beszélgetni erről, akit már az új helyen ismertünk meg.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

CAARDI
CAARDI
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.