Odahaza sokkal rosszabb a helyzet, mégis honvágyam van. Ez normális?

Ellentmondásosnak tűnhet, de sokszor azok is hazavágyódnak, akiknek kifejezetten rossz körülmények között éltek odahaza. Honvágylélektan.

A sokszor fizikai tünetek formájában is megmutatkozó érzés tulajdonképpen csak az ismert, kiszámítható és állandó körülmények utáni vágyakozás - állítja a Huffington Post által felkeresett pszichológusok egyike. Dr, Joshua Klapow szerint tehát csak a megszokott környezethez való ragaszkodásról van szó: ezért van néha az erőszak vagy a szegénység által megnyomorított múltjukat maguk mögött hagyó embereknek is honvágya.

„Hideeeeeeg!”

Egy másik pszichológus Tamar Chansky a hideg vízbe gázoló fürdőzők által jól ismert dilemmához hasonlítja a dolog. Mivel eleinte furcsának és kényelmetlennek tűnik az új helyzet, legszívesebben azonnal feladnánk, hogy minél előbb visszatérhessünk a kényelmeshez és a megszokotthoz. Chansky szerint természetes, hogy időre van szükségünk az új körülményekhez való alkalmazkodáshoz.

Muszáj bemenni?
Muszáj bemenni?Fotó: Shutterstock

Segíthet ilyenkor, ha minél előbb talál valaki egy kávézót vagy egy olyan helyet, amit gyakran felkereshet. Minél jobban megismeri valaki az új környezetet, minél többet beszélget a helyiekkel és az új kollégáival, annál gyorsabban megszabadul majd a honvágytól.

Tulajdonképpen gyászolunk

Dr. Ricks Warren szerint egy teljesen normális és gyakori jelenségről van tehát szó. Ami nem jelenti azt, hogy megbirkózni is könnyű a dologgal. Szerinte ilyenkor valami olyasmi zajlik le bennünk, mint amikor elveszítünk valakit, csak épp nem egy személy, hanem az ismerős környezet elvesztését gyászoljuk.

A honvágy depresszióval és szorongással is együtt jár, sokszor képtelenek vagyunk ugyanis megbirkózni a megváltozott körülményeinkkel. Álmatlanságot, étvágytalanságot és koncentrációs zavarokat is okozhat mindez - mondta el a pszichológus.

A gyászhoz hasonló veszteségérzethez ráadásul az ismeretlen környezet okozta szorongás, idegesség és stressz is hozzátesz, ami a szervezet „üss és fuss reakcióját” is beindíthatja. A tüneteket az ismeretlen és potenciális veszélyekben bővelkedő környezetnek köszönhetjük tehát: emiatt lábad könnybe a szenünk és rendetlenkedik a gyomrunk.

A megoldás

Az új környezet mielőbbi meg/kiismerése mellett a helyzet normalizálása is nagyon fontos a pszichológusok szerint. Első hallásra talán túl egyszerű és haszontalan stratégiának tűnik a dolog, de ha tudatában van valaki annak, hogy egy teljesen normális és ideiglenes folyamatról van szó, ami minden változásnak természetes részét képezi, sokkal könnyebb lesz megbirkózni a helyzettel.

Beszélgess, és lehetőleg ne az otthoniakkal
Beszélgess, és lehetőleg ne az otthoniakkalFotó: Shutterstock

Nem árt tudatosan végiggondolni ilyenkor, mi az, ami valóban segítene a helyzeten, hogy is nézne ki az az idilli szituáció. Ez segíthet rátalálnunk azokra a dolgokra, amik valóban hiányoznak az életünkből.

Dr. Klapow szerint természetesen beszélni sem árt minderről, az azonban egyáltalán nem mindegy, kivel osztjuk meg a gondjaikat. Ha ugyanis kizárólag az otthoniakkal kommunikál valaki, az könnyen felerősíthet a negatív érzéseket. Javasolt tehát olyasvalakivel beszélgetni erről, akit már az új helyen ismertünk meg.

Blogmustra