Tényleg jó tesztje a lábujjfogdosás a hajlékonyságnak? Tulajdonképpen igen, de számos más tényező is közrejátszhat abban, sikeres lesz-e a mutatvány.
A combhajlító izom nyúlékonysága mellett a csípő ízületeinek és az ágyéki gerinc hajlékonyságának is nagy a szerepe ebben, a felsőtest, a karok és a lábak hosszáról nem is beszélve. A Popular Science szerint ezek közül tulajdonképpen csak az izmok lazításán dolgozhatunk, a többin nem nagyon változtathatunk.
Van rajtad zokni?
A reggelente még a zoknik felhúzását is komoly feladattá változtató rugalmatlanság egyetlen befolyásolható komponense tehát a csípő megfeszítéséért és a térd behajlításáért felelős, három izomból álló izomcsoport. A villanypóznákon járó, és a lábujjukat örök magányra kárhoztatók háton fekve, a lábuk felemelésével is letesztelhetik egyébként a nyúlékonyságukat, eltávolítva így az egyenletből a velük született fizikai adottságaik jelentette akadályokat. Az ízületek flexibilitását persze egy goniométer, azaz egy szögmérő segítségével is leellenőrizhetjük.
Fölösleges percekig nyújtani
Amennyiben legalább hat másodpercig tart valaki egy nyújtás során felvett pozíciót, az izomrostokon elhelyezkedő idegsejtek lazítanak az izmokon, így lehetővé teszik a további nyújtást. Az ideális nyújtáshossz egyébként nagyjából 30 másodperc, a fiziológus dr. Jeffrey Jenkins szerint ugyanis az egy percen át kitartott pozíciók már nem növelik a nyúlékonyságot. Elég ráadásul csak naponta egyszer nyújtani, a háromszor megismételt gyakorlatoknak nincs ennél nagyobb hatása.
Mire jó?
Az izmok vérellátását javító, illetve a sérülések elkerülését szolgáló nyújtások általában hasznosak a sportolók számára, a nyúlékonyabb lábak ugyanakkor nem mindig szolgálják az atléták javát: futók esetében a túlzott lazaság csökkenti például az izomerőt és a mozgás hatékonyságát – mondta el Jenkins.
