Az esetek 95 százalékban egyforma intenzitással termelik a testváladékot a két hónalj mirigyei, de vannak, akiknek csak az egyik hónaljuk izzad - és szaglik -, vagy eltérő mértékű verejtékezést tapasztalnak a két oldalon. Ha te is a kisebbségbe tartozol, ez a cikk neked szól. A hajtás után kiderül, mi minden állhat a rejtélyes jelenség hátterében.
Az elsődleges ok egyszerűen az, hogy a verejtékmirigyek száma lényegesen eltérhet és a vegetatív idegrendszer által szabályzott “beidegzésük” sem feltétlenül ugyanolyan a két oldalon.
Az is lehet, hogy az egyik oldalon erősebb a hónaljszőrzet és ilyenkor a szagok is kellemetlenebbek. Maga a friss verejték egyébként nem büdös, a bőrfelületen (vagy a szőrzeten) megtapadó baktériumok azonban tesznek róla, hogy az izzadás kellemetlen szaggal járjon: ha hosszabb ideig a bőrön marad a kiválasztott nedv, akkor az ott elszaporodó baktériumok elkezdik lebontani a hétköznapi nyelven izzadságként emlegetett váladékot.
A verejték- és faggyúmirigyek mellett az intimebb testtájakon - mint a hónalj vagy a nemi szervek - módosult verejtékmirigyek, úgynevezett illatmirigyek is találhatók, a belőlük jövő izzadság pedig különösen intenzív. De a bőr zsírsavai és a szarusejtek is jellegzetes szagot árasztanak, amikor a baktériumok emésztik őket. "Ilyenkor keletkeznek az olyan bűzös savak, mint a vaj-, hangya-, ecet- és más rövid láncú zsírsavak, amelyek többé-kevésbé megtalálhatók az ementáliban, a limburgerben, az avas vajban, a kecskeólban és a hányadékban is. Egyébként az élelmiszervegyészek is ezeket a verejtéksavakat használják a joghurtok és desszertek aromakreációiban. Mesterséges banán- és ananászaromát lehet alkotni belőlük" - írja Yael Adler bőrgyógyász Bőrügyek című könyvében. Fincsi, mi?
Ha nagyon zavaró a bontási folyamat során kialakuló jellegzetes szag, néhány mozdulattal megválhatsz attól a fránya hónaljszőrzettől, extrém mértékű izzadásnál pedig megfontolandó a tartós szőrtelenítés, a gyakori borotválás ugyanis irritáló lehet, a folyamatos verejtékezés okozta felázott bőr esetén szőrtüszőgyulladást is okozhat.
Az sem kizárt, hogy az egyik hónaljadra több dezodort fújtál, mint a másikra, vagy hogy a problémás hónalj számára túlságosan gyenge ellenfél az izzadásgátló, amit használsz. Ha van türelmed kísérletezni, több termék tesztelésével megtalálhatod azt, ami tényleg beválik, és persze házi praktikákkal is próbálkozhatsz. Nyilván fontos a rendszeres és alapos tisztálkodás, de jó ha tudod, hogy a szappanozást is túlzásba lehet vinni, ami csak ront az egyébként sem rózsás helyzeten.
Akad még néhány banális teória a jelenségre, az egyik például a test aszimmetriájában rejlik. Bizony, senki nem tökéletes, és ha másban nem is, nálad talán pont a két hónalj felületének eltérő nagyságában mutatkozik meg ez a tény. Ha pedig a verejtékmirigyek szanaszét helyezkednek el ahelyett, hogy egy kisebb területen koncentrálódnának, nem meglepő módon sokkal feltűnőbb az izzadás.
- A hónaljunkban négyzetcentiméterenkénk mintegy 150 darab verejtékmirigy található. A sportolóknál ezek nagyobbak, mint a nem sportolóknál.
- Szükség esetén akár napi tíz liter verejtéket is termelnek, alapjáraton azonban csak 100-200 millilitert. Hogy miért kell mégis naponta legalább másfél liter folyadékot innunk? Azért, mert kb. ennyi folyadékot veszítünk a széklettel és a vizelettel, a lélegzéssel és a bőrön át történő láthatatlan párolgással.
Mindemellett azt is figyelembe kell venni, hogy melyik karunkat mennyire aktívan használjuk. Ha jobb kezes vagy, jobb kézzel írsz, eszel, emelgetsz és pakolgatsz dolgokat, és a jobb válladon hordod a táskádat, akkor logikus, hogy a sűrűbben használt kar hónaljmirigyei jobban dolgoznak.
A fenti tényezőkön túl van azonban egy kevésbé megnyugtató magyarázat is a hónaljak eltérő mértékű verejtékezésére: ritkán ugyan, de előfordul, hogy faggyúciszta áll a háttérben, ezért mégse vedd félvállról a dolgot, és ha kemény, fájdalmas csomókat találsz a hónaljad környékén, fordulj mielőbb orvoshoz!
A mély, bőr alatti, pattanásszerű, általában borsószem nagyságú, faggyútartalmú ciszta tulajdonképpen a pattanás súlyosabb változata. A faggyúciszta magától általában nem gyullad be, és – mivel mélyebben is van, mint egy átlagos pattanás – nyomkodni sem célszerű, attól ugyanis begyulladhat és akár háromszorosára is megdagadhat, nagy piros foltot és komoly fájdalmat okozva. A nagyobb csomókat szakszerűen csak bőrgyógyász tüntetheti el, míg a kisebbek kezelése megoldható – ugyancsak a szakorvossal egyeztetve – akár intenzív (6-8 hónapon át tartó), kifejezetten erre a célra kifejlesztett gyógyszerek szedésével is.
