Egy hazugság-felismeréssel foglalkozó amerikai-kanadai kutatópárosnak nemrégiben sikerült feltárnia azt a négy legfontosabb jelet, amelyekből a legnagyobb bizonyossággal kiderül, ha valaki nem mond igazat. Tanulmányukból, melyről korábban mi is beszámoltunk, az derül ki, hogy a hazugok leginkább szűkszavúságukkal, ködösítéssel, és a meglepetés, valamint a boldogság arcmimikájával árulják el magukat. Hazudni persze nem könnyű, hiszen a helyzet belső feszültsége mellett jelentős szellemi megterhelést jelenthet, ráadásul folyton figyelni kell arra is, mennyire hihető, amit mondunk, és a másik mennyire hiszi azt el.
Kétségbeesett anya vagy hidegvérű gyilkos?
Egy újabb vizsgálatsorozatban amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogyan hat minderre az ember tárgyi környezete, például a szoba berendezése. A környezetpszichológiának köszönhetően tudjuk, mennyire fontos szerepe lehet ennek érzelmi állapotunkra. Gondoljunk akár egy, az otthonosság érzését keltő, harmonikusan, meleg színekkel és természetes anyagokkal berendezett szobára, akár egy mindösszesen egy asztallal és két-három székkel felszerelt, hideg neonfénnyel megvilágított kihallgató helyiségre. Utóbbi nem csak hogy nem valami barátságos, de úgy tűnik, hazudni is nehezebb benne.
A vizsgálatsorozat első részében eltűnt személyek után kutató hozzátartozók videóit elemezték. A felvételeket a helyi tévétársaságok a híradók közben vagy azok után adták le. Egy jelentős részükről azonban később kiderült, hogy a képsorokon szereplő kétségbeesett rokon valójában maga a gyilkos, az eltűnt személy pedig igazából halott. Ezekben az esetekben a videót elterelésnek szánták az elkövetők, a szakemberek pedig utánanéztek, vajon mennyire felismerhető az átlagember számára, hogy az illető nem mond igazat.
Biztonság, luxus, kényelem
Mindezt pedig úgy, hogy minden egyes jelenetben megnézték, hogy az illető hozzátartozó milyen környezetben mondja el segítségkérő felhívását. Az eredmények szerint azoknál, akik igazat mondtak a videóban (vagyis tényleg eltűnt egy szeretett rokonuk vagy ismerősük), a körülményektől függetlenül is kevésbé lógott ki a lóláb. A hazugoknak azonban (akik valójában az eltűntek gyilkosai voltak, és a felvétellel csak saját magukról igyekeztek elterelni a gyanút) lényegesen nehezebb volt közönségüket megvezetni, ha sivárabb környezetben forgatták a nyilatkozatukat. A miliő hangulata ráadásul a hazugság mind a négy fent említett jelzésére hatással volt.
Hogy megvizsgálják, vajon tényleg a helyszín hatására lettek-e átlátszóbbak a hazugságok, második lépésben egy kísérletet is elvégeztek. A résztvevőket két csoportba osztották. A társaság felének, egy számítógép utasítására titokban ki kellett venniük egy 100 dollárt egy pénztárcából, majd mindezt a kísérletvezetők előtt letagadni. Ha sikerült jól leplezniük a hazugságot, megtarthatták a pénzt. Amikor azonban a kutatók kikérdezték őket, mi minden történt velük, mióta beléptek a szobába, úgy tűnt, válaszaikban sokat számít, hogy az interjú hol történik. A résztvevők felét ugyanis egy meglehetősen szerényen berendezett helyiségben, a többieket viszont egy szépen berendezett szobában kérdezgették. Az eredmények szerint azok, akiknek hazudni kellett a pénzről, jóval nehezebben boldogultak a puritán körülmények között, mint a lakájos terekben. Aki viszont nem lopott, a környezettől függetlenül el tudta hitetni, hogy tényleg nem.
Hiszel neki?
A kísérlet kérdezéses szakaszát videóra is vették, a felvételeket, pedig más résztvevőknek mutatták be, hogy eldöntsék: tudnak-e hinni a megszólalóknak. Az derült ki, hogy nem csak hazudni esik nehezére azoknak, akiket a puritán helyiségben kérdeznek, de elhitetniük is nehezebb ezt másokkal. A kamu szöveget legalábbis ismeretlenek is könnyebben kiszúrták, ha nem volt valami otthonos a környezet.
A sivár környezet ilyen hatása a kutatók szerint elsősorban a komfortérzet csökkentésében, ezáltal a kiszolgáltatottság erősítésében keresendő. A kényelmetlen, feszengő légkör fokozza a stresszt, vagyis a nem őszinte ember még nagyobb belső feszültséget él át. Ezt egyébként a stresszhormonnak is nevezett kortizol szintjének változásában is sikerült a vizsgálatban tetten érni: a hazugok kortizolszintje jóval magasabbnak bizonyult a barátságtalanabb helyen, mint az otthonosabb szobában. A kutatássorozat alapján jól érthető tehát a kihallgató helyiségek szegényes berendezésének, neonfényes, rideg hangulatának szerepe, ahogy a kényelmes, harmonikus otthoni környezet fontossága is.
