Az ülő életmód az ízületeinket sem kíméli: hazánkban lassan népbetegség a porckopás, nagyjából minden ötödik embert érint. Ízületesnek lenni tipikus öregasszonybetegség, nem igaz? Hát, sajnos nem: a szakemberek szerint egyre fiatalabb korra tolódik a betegség kezdete és egyre korábban van szükség csípőprotézis, térdprotézis beültetésére. Mert az alternatív gyógyászat ígéreteivel ellentétben a lekopott porc már nem nő vissza, hiába lúgosítunk, savasítunk, teázunk, vagy épp adagoljuk túl magunkat vitaminokkal. Azért nem minden étrendkiegészítő sarlatánság: vannak köztük olyanok, amik ugyan az elvesztett porcot már nem építik vissza, de a meglévőt megvédik, vagy épp más módon tudják valamelyest csökkenteni a tüneteket. Miért kell fiatalon is tennünk porcaink egészségéért, és mit lehet tenni? Elmondjuk.
Mi az a porc és minek az?
Ízületeknek nevezzük a két csont találkozásánál lévő mozgó részt, mint például váll vagy épp térdízület. Az ízület ennek megfelelően két csontvégből áll, ezt a két csontvéget porc borítja (ha láttunk már csirkecombot, akkor porcot is láttunk). Élő személyben az ízületet körülveszi egy kis zsák, amiben ízületi folyadék van, ez egy csúszós-nyálkás valami, és arra szolgál, hogy a porcfelületek könnyen csússzanak egymáson. Az egészet ízületi szalagok tartják össze.
Ennek megfelelően az ízület működése több dologtól függ. Ha kevés vagy nem megfelelő összetételű az ízületi folyadék, akkor túl nagy a súrlódás a két csontvég között. Még nagyobb a baj, ha a csontvégekről lekopik a porc: ilyenkor mozgáskor két csontvég próbál egymáson elcsúszni-elforogni, de ezek nem csúsznak olyan jól, mint a porc – az eredmény fájdalom és mozgáskorlátozottság. Végső esetben a megoldás a protézis beépítése, ilyenkor az egész cuccot kicserélik fémalkatrészekre. Az ízületi protézis-műtétek nagy műtétek, utána hosszú a gyógyulás, rehabilitáció, szóval jobban tesszük, ha nem jutunk el idáig, hanem inkább igyekszünk megelőzni a bajt.
Lehet veleszületett a hajlam, de az a ritkább
„Állhat genetikai hajlam az ízületi porckopás hátterében, ebben az esetben, amelyet az elsődleges artózisok közé sorolunk, pontosan nem lehet megállapítani, miért alakult ki. Többnyire 45 év felett jelennek meg a porckopással kapcsolatos tünetek és elsősorban a térdnél, a kéznél, a csípőnél és a gerincnél jelentkezik.
A másik esetben viszont sokkal szélesebb körben, akár egészen fiatalokat is érinthet ez a betegség, és bármely ízületnél előfordulhat. A másodlagos artózisnál ugyanis a mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, túlterhelés, fejlődési rendellenesség, az ízület sérülése, gyulladása, vagy egyes betegségek is hozzájárulhatnak. Éppen emiatt egyre fiatalabb korban kényszerülnek sokan a porcfelszín teljes elkopásával protézis műtéti beépítésére” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd szakorvosa.
Diéta és mozgás, ésszel!
A szakember kiemelte, megfelelő életmóddal sokat tehetünk ízületeink épségéért, hiszen nemcsak a mozgásnak van fontos szerepe, hanem az ideális testsúlynak is. Megdöbbentő, de már 5 kg súlyfelesleg is akár 50%-kal növelheti a térdízületi artrózis kialakulását. Alsó végtagjaink, így a lábaink, a térdeink, illetve a csípőnk cipeli egész nap teljes testsúlyunk, ezért nem mindegy, mennyit mutat a mérleg. Többek között ezért is fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól.
Ami a mozgást illeti: a szakemberek szerint legalább hetente háromszor 30 percet kellene mozogni, de azt is fontos, tudni, hogy nem csak a mozgásszegény életmód, hanem a mozgás okozta túlerőltetés is kockázatot jelent. Vannak sportok, amelyek kifejezetten ízületkímélőek, ezek jellemzően azok, ahol nem kell a saját testsúlyunkat megtartani, és nincsenek nagy ugrások, zökkenők – úszás, biciklizés. A jóga is ízületbarát, ha jól csinálják, de ha amatőrök vagyunk és túlterheljük-túlnyújtjuk magunkat, az káros is lehet.
A mozgás azért jó a porcoknak, mert a porcokban nincsenek vérerek, ilyen úton nem tudnak tápanyagokat felszívni. Amikor mozgunk, akkor viszont a porc szivacsszerű szerkezetébe beáramlik, majd kiáramlik az ízületi folyadék, és közben a porcszövet „kiveszi belőle” a tápanyagokat. Az ízületi folyadék a mozgás során többek között glükózaminnal látja el a porcot, ami annak egyik fő építőköve. Ha nem mozgunk, a porcaink kevesebb tápanyaghoz jutnak.
Használ a vitamin vagy nem használ?
Ha nem építi vissza a porcot az étrendkiegészítő, akkor mit keres mégis a patikában a sokféle porcerősítő por és kapszula? A már lekopott porcot valóban nem építi vissza egyik sem, de némelyiknek mégis lehet jótékony hatása: ezek a kondroitin és glükózamin tartalmú készítmények. A kondroitin és a glükózamin a porcok építőkövei.
A glükózamin-tartalmú készítmények hatékonyságát vizsgálta porckopásban egy összefoglaló kutatás – arra az eredményre jutottak, hogy már kialakult porckopás esetén a hatékonyságuk nem igazolt, bár teljesen kizárni sem lehet, hogy van egy kevés tünetcsökkentő hatásuk. Nem porc-visszaépítő, hanem tünetcsökkentő, azaz ha optimisták vagyunk, akkor lehet, hogy a hatóanyag kicsit javít a beteg ízület mozgékonyságán. Egy másik nagy, összefoglaló tanulmány során arra keresték a választ, van-e fájdalomcsökkentő hatása a glükózaminnak porckopásban – sajnos az jött ki, hogy a fájdalomcsökkentő hatása nem jobb a placebonál.
A másik népszerű hatóanyag a kondroitin - az ennek hatékonyságát vizsgáló összefoglaló tanulmány egy picit jobb eredményre jutott, a kondroitintartalmú készítmények porckopás esetén csökkentették a páciensek fájdalmait.
Egyik szer sem építette vissza az elveszett porcot és egyik sem fájdalomcsillapító. Ugyanakkor az ízületi folyadék viszkozitásának növelése révén „beolajozhatják” az ízületeket, így lehetséges jótékony hatásuk. A még ki nem alakult porckopás esetén javíthatják a porc anyagcseréjét, így a megelőzésben is lehet fontos szerepük.
Honnan tudjam, hogy porckopásom van?
Gyanús lehet, ha gyakran fájdalmat és ízületi merevséget tapasztalunk tartós pihenés után, majd ezek a tünetek állandósulnak, vagy megváltozik az érintett ízület formája. Ortopéd szakorvoshoz kell fordulni (háziorvos utalhat be), aki valószínűleg röntgenvizsgálatot, ritkábban artroszkópiás vizsgálatot (ízületi tükrözés) javasolhat. Ha kopni kezdett a porc, akkor sem kell pánikba esni, kímélettel, kezelésekkel, mozgásterápiával, gyógytornával lassítható a folyamat.
