Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A stroke kockázati tényezőinek többségére mi magunk is hatással lehetünk, így sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a betegséget, megkímélve magunkat - és környezetünket - a súlyos és maradandó következményektől. Ma van a stroke világnapja, melynek központi témája idén a megelőzés.
A fejlett országokban a stroke a harmadik leggyakoribb halálozási ok a szívbetegségeket és a daganatos betegségeket követően, és egyben az egyik leggyakoribb oka a felnőttkori rokkantságnak. A nyugati országokban átlagosan minden hatodik ember szenved el élete során szélütést.
Mérhetően gyakoribb 45 éves kor fölött, de bármely életkorban előfordulhat, és a következmények esetleges súlyossága miatt a stroke a beteg környezetére is jelentős befolyással lehet, hiszen a fizikai és szellemi képességek megváltozása kihathat a munkavégzésre vagy a másokról való gondoskodás képességére is. A tünetek és szövődmények kialakulása szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy a stroke keletkezésétől számítva milyen hamar kezdődik meg a beteg ellátása és a szakorvosi kezelés. Azoknak, akik rövid időn belül megfelelő ellátásban részesülnek, lényegesen jobbak az esélyeik a súlyos tünetek és szövődmények elkerülése tekintetében.
Mi történik a testünkben egy agyvérzés során?
Stroke az esetek zömében akkor alakul ki, amikor az agy egy részén elzáródik egy ér és megszűnik annak a területnek a vérellátása. A vérellátási zavar következtében kialakult oxigénhiány miatt az agy sejtjei károsodnak, és attól függően, hogy az agyi erek mely szakasza volt elzárva a vérellátástól, és mennyi időn belül érkezett meg a szakszerű segítség, különböző súlyosságú következményei lehetnek a stroke-nak. Az egészen enyhe, alig észlelhető tünetektől a mozgás- vagy beszédkészséget érintő súlyosabb károsodásig széles skálán mozoghatnak a
Sokat tehetünk a megelőzésért az életvitelünkkel, az étkezési szokásainkkal vagy a gyógyszeres kezeléssel
Természetesen ezek a kockázati tényezők mindenkinél más súllyal szerepelnek, egy „stroke-szűrés” során ezért pontosabb tájékoztatást kapunk arról, hogy mely kockázatoknak vagyunk esetleg fokozottabban kitéve. A stroke kialakulásának valószínűségét növelik bizonyos szívritmuszavarok (pitvarfibrilláció), más szívbetegségek, az agyi erek szűkülete vagy a vér fokozott alvadékonysága. Mindemellett az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint mind hajlamosító tényezők, de akár egy friss műtét is jelenthet kockázatot.
Az orvos segítségével az egyéni kockázati tényezők jellegétől függően az életmódbeli, étkezési szokásbeli változások, vagy gyógyszeres kezelés (pl. alvadásgátló kezelés) a stroke kockázatának jelentős csökkenését eredményezhetik. Gyakorisága miatt a stroke-ról igen nagy ismerettel rendelkezik az orvostudomány, és nemcsak a már bekövetkezett esemény kezeléséről tudnak a szakemberek sokat, hanem a megelőzés lehetőségeiről is. Minél jobban elterjednek ezek az ismeretek, annál inkább várható a stroke csökkenése a népességen belül, és annál kevesebb egyéni és családi tragédiát okoz a betegség.
Mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj?
A stroke gyakorisága indokolja, hogy a lehető legtöbben tisztában legyenek azzal, hogy mit kell tenni, ha stroke-gyanús esetet észlelnek. A tünetek a következők lehetnek:
- hirtelen fellépő féloldali végtaggyengeség, bénulás,
- ernyedt, zsibbadt arcfél (arcizmok, kar, láb bénulása az egyik testfélen),
- hirtelen kialakuló beszédértési- vagy hangképzési zavar (afázia), szóformálási nehézség,
- hirtelen bekövetkező látászavar, kettőslátás, látótérkiesés, látásvesztés.
Ha bizonytalanok vagyunk a tünetek felismerésében, akkor néhány egyszerű feladatot érdemes elvégeztetni a beteggel:
- Mosolyogjon, vagy mutassa fogait! - Arcának egyik fele ernyedt, aszimmetrikussá vált?
- Emelje fel vízszintesig mindkét karját! - Gyengébbnek érzi valamelyik karját?
- Ismételjen meg egy egyszerű mondatot! - Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel? Nem talál egyes kifejezéseket?
És hogy mi az, amit ne tegyünk ilyenkor? Például ne szurkáljuk a beteg ujjait tűvel, mert azzal csak az időt vesztegetjük.
Ne feledd, hogy mindössze 4,5 óra áll rendelkezésre az optimális kezelés megkezdéséig! Stroke gyanúja esetén azonnal hívj mentőt és pontos információval segítsd őket, hogy megkezdhessék a szakszerű betegellátást. Magyarországon minden megyében található legalább egy, a fővárosban pedig kilenc, kifejezetten a szélütéses betegek kezelésére kialakított stroke-központ.
