Egy lépéssel közelebb az ekcéma gyógyítása

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Nem kevesebb, mint 17 különböző fehérje működése változik meg jelentősen az ekcémás bőrben.

Az ekcéma, más néven atópiás dermatitisz a gyerekek körülbelül 20, míg a felnőttek 3%-át érinti világszerte, és bár jó pár krém létezik, amivel enyhíteni lehet a kínzó tüneteket, valódi megoldást jelentő gyógyír egyelőre nem áll rendelkezésünkre. A Science alert beszámolójából kiderül, miért bizakodhatnak az ekcémások. 

Azt már 2006 óta tudjuk, hogy az ekcémás tünetek kialakulásáért, csakúgy, mint a halbőr-betegségért, a filaggrin nevű szerkezeti fehérje a ludas, de egy új kutatás során most végre arra is fény derült, milyen folyamatok mennek végbe az ekcémától szenvedők bőrében. Amennyiben a genetikai állomány egy elváltozása során hiba csúszik a filaggrin termeléséért felelős folyamatokba, az kihatással van a bőr ’barrier” funkciójára, ami a bőr mechanikus védelmét szolgálja, és meggátolja a nemkívánatos anyagok felszívódását.

A Newcastle-i Egyetem kutatói egy laboratóriumi kísérlettel kiderítették, pontosan milyen fehérjék és molekuláris folyamatok elégtelen működését okozhatja a filaggrin hiánya. A kutatók mindezt egy háromdimenziós, az élő bőrt imitáló modell megépítésével demonstrálták. Azt találták, hogy a filaggrin-hiányos modellben 17 különböző fehérje működése is jelentősen megváltozik. Ezekután a laboratóriumi körülmények között létrehozott modellt ekcémás és egészséges bőrrel rendelkező emberek bőrmintáival is összehasonlították, és azt találták, hogy a kérdéses fehérjék csak az ekcémás mintákban mutattak hasonló elváltozásokat.

Nina Goad, a Brit Dermatológia Társság tagja is mérföldkőnek látja az új fejleményt, úgy véli, az ehhez hasonló eredmények jelentős lökést adhatnak a betegség eredendő okainak megszüntetését célzó kezelések létrejöttét szolgáló kutatásoknak.

Karáth Péter
Karáth Péter
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Önidő

Ebbe a 6 magyar barlangba menj kánikula idején

Ha a kánikulában igazán hűsítő programra vágysz, látogass el ebbe az 5+1 magyarországi barlangba. A hazai barlangokban közel állandó, 10-12 Celsius-fokos hőmérséklet és magas páratartalom vár, ami viszont garantáltan nincs, az a por- és pollenszennyezés.

Testem

Ebben a 4 élethelyzetben indokolt a vérvétel: veszélyes otthon találgatni a gyereked laboreredményeit

A gyermekkorban visszatérő hasfájás, fáradékonyság vagy alvászavar mögött számtalan ok állhat a vashiánytól a felszívódási zavarokig. Bár a laborvizsgálat az egyik leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a szakorvosok arra figyelmeztetnek: a gyerek nem „kis felnőtt”, a leleteken látható normálértékek náluk életkoronként – csecsemőknél akár havonta – változnak.

Testem

Hízás a nyári szünetben: így előzheted meg a pluszkilókat a szakértők szerint

A nyári szünet alatti kötetlenebb életmód, a megváltozott napirend és a rendszertelenebb étkezések szinte észrevétlenül vezethetnek a gyerekek és a szülők súlygyarapodásához. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb figyelmeztetése szerint a nyári pluszkilók hátterében leggyakrabban a „folyékony kalóriák” állnak. Azzal ugyanis, ha a kánikulában víz helyett cukros üdítőket, szörpöket vagy gyümölcsleveket iszunk, akár egy teljes ebédnyi extra energiát is bevihetünk a szervezetünkbe.

Offline

Ő volt Mátyás eltitkolt, házasságon kívül született gyereke: kút állít neki emléket

Hunyadi Mátyás életét a dicsőséges csaták és a kulturális virágzás mellett egy csendes tragédia is végigkísérte: nem született törvényes örököse, aki továbbvitte volna a dinasztiát. Volt azonban egy eltitkolt, házasságon kívül született fia egy osztrák polgárlánytól, akit az uralkodó mindennél jobban imádott. Corvin János herceg nevét és a Hunyadiak emlékét a mai napig őrzi egy különleges, rejtett dunántúli műemlék, amely a magyar 1000 forintos hátuljáról is ismerős lehet.

Offline

Ennyi igaz Bábel tornyának történetéből

Kevés bibliai történet ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint Bábel tornyának legendája. A történet szerint az emberiség eredetileg egyetlen nyelvet beszélt, ám mikor egy hatalmas tornyot kezdtek építeni, hogy felérjenek az egekig, Isten összezavarta a nyelveket, és a munka félbeszakadt.