Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Vannak olyan szokásaink, melyek észrevétlenül rombolják a tiszta gondolkodást. Ön milyen gyakran él ezekkel?
Próbált már úgy végigmenni lábujjhegyen egy egyenes vonalon egyensúlyozva, hogy közben hetesével számolt visszafelé ezerből? Nyilván nem. Minek csinálta volna? Teljesen értelmetlen. De ha mégis megpróbálja, készüljön fel, hogy nem fog menni. Legalábbis sokáig biztosan nem. A feladat végrehajtásához ugyanis a figyelem megosztására van szükség, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy gyorsan kell váltogatnunk a figyelmi fókuszt a feladataink között. Ez pedig átkozottul gyorsan szívja le, fárasztja ki az agyunkat, és tesz minket ingerlékenyebbé, szorongóbbá.
Hasonló hatása van annak is, amikor bizonyos belső állapotok, érzések, gondolatok kötik le az agykapacitásunkat: ilyenkor nehezebb koncentrálni, problémát megoldani, kreatívnak lenni, meg úgy egyáltalán a megszokott szinten működni. Guy Winch klinikai pszichológus most a Psychology Today oldalán szedett össze öt olyan tipikus szokást, ami rontja intellektuális működésünket.
Rágódás
Az intellektuális energiáinkból rengeteget szív le, ha újra és újra lejátszunk a fejünkben a velünk történt fájdalmas, frusztráló jeleneteket, ha újra és újra átéljük a negatív érzéseinket, félelmeinket. Különösen káros ez akkor, ha mindezt nem alakalomszerűen, hanem rendszeresen tesszük. Ráadásul azon túl, hogy a kognitív képességeinket érinti, a rágódás érzelmileg is megterhelő: veszélyezteti nemcsak a lelki, de a testi egészségünket is.
Feloldatlan bűntudat
Esetenként mind szoktuk magunkat bűnösnek, hibásnak érezni (oké, a nárcisztikusok és a pszichopaták kivételével). Ilyenkor segít, ha képesek vagyunk bocsánatot kérni, vagy tenni bármit, amivel feloldhatjuk a bűntudatunkat. Van azonban olyan, hogy erre nincs lehetőségünk, nem tudjuk, mit kellene kezdenünk a helyzettel, vagy egyáltalán nem is látjuk át tisztán, miért is érezzük magunkat olyan kényelmetlenül a bőrünkben. Ilyenkor a kínzó, kellemetlen érzések újra és újra betörnek az elménkbe, belezavarva mindennapi létünkbe, felborítják az egyensúlyunkat, rontják kognitív működésünk hatékonyságát. A bűntudatot tehát nem érdemes sem elhessegetni, sem félretenni, lehetőség szerint érdemes tudatosítani, és kezdeni vele valamit, bármit, amire lehetőségünk van.
Panaszkodás
A negatív érzelmeink, a gondjaink, a problémáink kifejezése alapvetően klassz és fontos dolog, segíti a lelki egészségünk megőrzését. A panaszkodás azonban szokássá, jellemző viselkedéssé válhat, és ha ez uralja a társas kapcsolatainkat, a gondolatainkat, érzéseinket, akkor olyan ördögi spirálba ránt bele, ami nemhogy segít megszabadulni a frusztrációnktól, de egyenesen fenntartja azt. Ez pedig rengeteg energiát von el a mindennapoktól, nyomasztóvá, félelmetessé szomorúvá teheti a hétköznapi létet, ráadásul nemcsak számunkra, de a környezetünk számára is.
Az elutasítás túlelemzése
Kevés lelkileg fájdalmasabb dolog van annál, ha azt érezzük nem kellünk, nem vagyunk elég jók, nem vagyunk elegek. Egy ilyen élmény hatására hajlamosak vagyunk kritikusabban állni magunkhoz, csökken az önértékelésünk, boldogtalannak érezzük magunkat, ezek pedig negatív hatással lesznek arra is, ahogy működni tudunk a világban. Ez a lelki folyamat a rágódáson keresztül fejti ki negatív hatását, és minél többet agyalunk a történteken, keresünk válaszokat és megoldásokat, annál inkább mélyülnek kellemetlen érzéseink, annál több energiánk emésztődik fel.
Aggódás
Az aggodalom kényelmetlen, kellemetlen érzelmi állapot, ami erősen belezavar abba, hogy képesek legyünk a feladatainkra figyelni. Az aggodalom tárgya ugyanis prioritássá válik a fejünkben, ilyenkor minden más dolog a háttérbe szorul. Ha tehát aggódunk valamiért, akkor érdemes végiggondolnunk, hogyan tudjuk megoldani a problémáinkat, beszélni róla, aktívan foglalkozni vele. Szerencsére ezt sokkal könnyebb megtenni akkor, ha aggódunk, és sokkal nehezebb bármit is kezdeni a megfogalmazhatatlan, sokkal általánosabb szorongásainkkal. Ha rendszeresen szorongással küzdünk, érdemes szakember segítségét kérni.
Ahhoz tehát, hogy hatékonyan tudjunk alkalmazkodni a mindennapi feladatainkhoz, hogy képesek legyünk jól lenni a bőrünkben, nem árt, ha odafigyelünk, ha észrevesszük azt, hogy mi történik éppen a fejünkben. Erre pedig remek módszer lehet a tudatos jelenlét gyakorlása. Erről részletesen itt olvashat.
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Családi, házassági és nevelési problémákkal, bántalmazással és életvezetési gondokkal rovatunkban Sári- Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus, az emPatika munkatársai foglalkoznak. Sákovics Diana pszichológus, a Dívány Ego rovatának szakmai vezetője pedig szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!
