Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Philip Zimbardo mesélte el, miért küzd annyi fiatal férfi szexuális problémákkal és sikertelenséggel.
Mi lesz a mai kamaszfiúkból, ha túl sokat ülnek a számítógép előtt? Hova tűntek a férfiak a felsőoktatásból? Egyáltalán miért nem tudnak boldogulni a fiatal férfiak sem az életben, sem a párkapcsolataikban? Ezekre keresi a választ a világhírű szociálpszichológus, Philip Zimbardo új, Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak? című könyve. A Hősök Tere meghívására érkezett Zimbardo ismét Budapestre, és nyilvános könyvbemutatón beszélt arról, miért is vall rekordszámú fiatal férfi kudarcot tanulmányaiban és a szexuális életben, és mit lehet a megoldás.
Philip Zimbardo
Philip Zimbardo a világ egyik legismertebb szociálpszichológusa. Nagy port kavart az 1971-es stanfordi börtönkísérlete, ahol egészséges egyetemistákat két csoportra osztottak. Egyik csoport tagjai lettek az őrök, a másik csoport tagjai pedig a fogvatartottak. Minden úgy zajlott a kísérletben mint a valóságban, a "börtönőrök" pedig két nap után kegyetlenkedni kezdtek és megalázták a rabokat. Két egyetemista is pszichés összeomlása után a kísérletet leállították, de Zimbardo bebizonyította, hogy a gonoszság, a szándékos fizikai és pszichológiai fájdalom okozása, a más emberek vagy eszmék elpusztítása mögött mindig a hatalom gyakorlása áll.
A könyvbemutatóján meg is jegyezte, hogy ha már a gonoszt előcsalogatta emberekből, most az foglalkoztatja, hogyan tudja előhívni a jót. 2 és fél éve járt először Magyarországon, azóta félévente jön. A Hősök Tere kezdeményezésben vállalt aktív szerepet, céljuk, hogy a magyarok optimistábbak legyenek, hogy kirángassa az országot a közönyből, hogy az emberek merjenek kiállni magukért és másokért.
Hova tűntek a férfiak?
Egyre több nő ér el sikereket, manapság több nő szerez diplomát mint férfi, ezért jogosan merül fel a kérdés, hogy hová tűntek a férfiak? Nos, az Amerikai Egyesült Államok szomorú statisztikái szerint nagyon sok fiú hagyja ott a tanulmányait a középiskola befejezése előtt, ezzel pedig a sorsuk megpecsételődik, hiszen végzettség nélkül semmilyen jövőképük nem lesz. A szociálpszichológus ezt azzal magyarázza, hogy az oktatási rendszer rossz és elavult, vagyis a számítógépes játékokhoz és technikai vívmányokhoz szokott gyerekeket egyáltalán nem tudják lekötni az olyan órák, ahol egy tanár mesél nekik. Ráadásul szerinte nagyon gyorsan rásütik a gyerekekre, hogy figyelemhiányosak és elkezdik már egészen 6-7 éves kortól gyógyszerekkel tömni őket, amivel leginkább azt érik el, hogy gyógyszerfüggők lesznek, vagy éppen annyira megutálják az egészet, hogy semmi mást nem akarnak otthon, csak játszani a számítógépen vagy a játékkonzolon.
A fő bűnösök: számítógépes játékok és a pornó
Zimbardo két olyan tényezőt emelt ki, ami súlyosan negatív hatással van a fiatal férfiakra, ez pedig a számítógépes játékok világa és a pornó. Ez a két alapillére annak, hogy megértsük miért is halt ki a férfiak önbizalma. Elsőre valóban egy ósdi teóriának tűnik ez az egész és sokan csak legyintenének, hogy valami újat is kitalálhatnának végre, de Zimbardo azonnal ki is fejtette a beszélgetésben az okokat, miért okoz hatalmas problémát az, hogy a fiúk világszerte a szobájukban élik az életüket videojátékkal, két küldetés között egy kis online pornóval.
Kialakulnak a függőségek
A számítógépes játékokra könnyen rá lehet szokni. Miután a gyerek függő lesz, nem törődik mással. Megvan ennek is a maga pszichológiája, amit a játékkészítők persze ki is használnak. Az egyik legfontosabb pontja a jutalmazás, vagyis minél többet játszik, annál jobban fejlődik a karakter, annál több lesz a sikerélménye, vagyis annál értékesebb lesz. Ez pedig a való életben csak nagyon ritkán alakul így, főleg ha már a fentebb említett okok miatt idő előtt otthagyja az iskolát is. Ezért a hangsúly sokszor áttevődik a virtuális világ irányába, míg a valósból szinte teljesen kiszakad a gyerek, nem beszélget, nem jár el sehova, nincsenek szociális kapcsolatai. Amellett, hogy a videojátékban sikereket érhet el, a másik jutalom a pornó, amire szintén rá lehet szokni.
Teljesen elvesztik a kapcsolatot a külvilággal
Az előbb említett függőségből alakul ki, hogy minél több időt töltenek a szobájukban négy fal között virtuális világban, annál jobban elveszítik a kapcsolatot a külvilággal. "Ezek a fiatalok sosem tanulják meg, milyen egy beszélgetés, hogyan érveljenek, egészen egyszerűen azért mert nem is foglalkoznak ezzel" - mondta Zimbardo. A szociálpszichológus szerint ebben közrejátszik az is, hogy a családi élet is felborult, hiányolja a közös családi vacsorákat, ahol a családtagok beszélgetnek egymással, és legalább felmerülne a kérdés, hogy mégis mit csinált a gyerek egész nap a szobájában.
A szexuális edukáció = pornó
Zimbardo a könyvében arról ír, hogy ma kimagaslóan sok fiatal férfi küzd merevedési zavarral. Ezt a pornó mellett azzal is magyarázza, hogy nincs megfelelő szexuális oktatás. A pornó nem szól érzelmekről, nincs benne intimitás, gyengédség, simogatás, a szereplők nem kérdezik meg egymástól, hogy nekik éppen jó-e, ott csak a fizikai aktust látják a fiatalok és azt, hogy a nőket nagyon sokszor tárgyiasítják. Közben sem a szülők, sem az iskola nem beszél arról, milyen is a valós szexuális élet. Egy kutatásában a megkérdezett fiatal lányok többsége arról számolt be, hogy nem is igazán szeretnek fiúkkal randizni, mert azok olyan dolgokat várnak el tőlük, amiket ők nem szeretnének, amik egyértelműen a pornófilmekhez köthetőek.
Zimbardo másik oknak azt hozta fel, hogy nagyon sok fiatal férfi a szobájában, két játék között vacsorázik egészségtelenül és semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek, ez pedig elhízáshoz vezet. Az elhízás és a pornófüggőség külön külön is súlyos merevedési zavarokat okozhat, együtt azonban szinte garantált a szexuális zavar. Egy másik vizsgálatban ugyanis azt figyelte meg, hogy az agy nagyon gyorsan hozzászokik a sima pornóhoz és már unalmas lesz, nem jön tőle izgalmi állapotba a kamasz, ezért keres valami keményebbet, valami durvábbat és így halad egészen addig, amíg már merevedési zavarokkal küzd, mert egyszerűen semmi nem hat rá, semmi sem hozza izgalomba.
Ja, hogy ez gond?
Sok fiatal nem is tudja és nem is érti miért gond az, hogy akár napi 15 órát játszik. A kutatások során rendszeresen találkozott azzal, hogy ezek a gyerekek nem tudják megélni az érzelmeiket. A könyvbemutató során egy példát hozott fel, mikor egy 16 éves fiú édesanyja mesélt arról, hogy gyereke csak a World Of Warcraft játékra mondja, hogy szereti, semmi másra.Egy TV műsorban találkozott velük, ahol a gyerektől megkérdezte, hogy mi az az életében, amit szeret. A gyerek a játékot említette, mikor rákérdezett, hogy esetleg más valami van-e, ami ennyire fontos neki, eszébe sem jutott megemlíteni a családját, vagy azt mondani, hogy szereti az édesanyját. Zimbardo szerint ez a jelenség nem egyedi, és ez a jelenség is alátámasztja azokat a kutatási eredményeket, miszerint ezek a kamaszok nem tanulják meg, mit jelent a beszélgetés, vagy mit jelentenek a szociális és társas kapcsolatok. Egészen egyszerűen azért, mert nem élik meg.
A nevelés kulcskérdés
Nem lehet mindent a számítógépes játékfejlesztőkre és a pornóiparra kenni, ezt Zimbardo is belátja, hiszen akik ebből kirángathatnak egy gyereket, azok mégiscsak a szülők. A pszichológus szerint máshogyan nevel egy férfi és egy nő, a gyereknek pedig mindkettőre szüksége van. Míg az anya nevelése a legtöbb esetben megengedő, a fiúknak igenis szükségük van az apa példaképre is. Ezért is lenne fontos az, hogy az elvált szülők gyerekei is lássanak apamintát, akár egy nagybácsi, akár egy mentor képében. A média és a filmek erre azért nem alkalmasak, mert a mai műsorok legtöbbje a szakember szerint arról szól, hogy emberek hülyét csinálnak magukból, a férfiak pedig annyira idióták, hogy meg kell őket menteni.
Zimbardo a könyvében arról is ír, hogy a nem házasságba, de élettársi kapcsolatba született gyerekek is veszélyeztetettek, talán ez volt az a témakör, amiben a hallgatóság egy része és még a beszélgetést vezető Bombera Krisztina sem értett egyet a neves pszichológussal. De még mielőtt túlzott konzervativizmussal vádolnánk Zimbardot, azt azért el kell mondanunk, hogy a nézők soraiból hozzá intézett kérdésre, miszerint az azonos nemű párok gyermekei is veszélyeztetettek-e meglepő választ adott. Szerinte ugyanis az azonos nemű szülők gyerekei gyakran jobb helyzetben vannak, mint a hagyományos családban felnövő társaik. Ezek a párok rendkívül odafigyelnek arra, hogy apai és anyai minta is legyen a gyerek előtt, különböző mintákat próbálnak ki és tudatosan képviselik az apai és az anyai szerepeket is, ami gyakran jobban működik, mint az ellenkező nemű párok esetében.
Mit tehet a szülő?
Rángassa ki a gép elől
Valljuk be, hogy nem egy hatalmas megfejtés, de mivel a pornóipar nem fog összedőlni és a számítógépes játékfejlesztő cégek sem fognak leállni, így a szülő azt teheti, ami egyébként is kézenfekvő kellene, hogy legyen: beszélgessen a gyerekkel. Kerüljön tisztába azzal, hogy mennyit ül a számítógép előtt, vagy hogy mit csinál. Beszélgessen vele a mindennapjairól, arról, hogyan bánjon a lányokkal és csináljanak közös programokat. Mutassa meg a gyereknek, hogy számtalan más lehetőség is van a szórakozásra a számítógépes játékokon kívül, amikben szintén sikereket érhet el. Egyébként ez egyben a Hősök Tere kezdeményezés lényegével is teljesen egybevág, aminek a célja, hogy kirángassák az embereket a közönyből, hogy lépesek legyenek kiállni másokért és magukért és hogy valami pozitívat dologgal tegyék jobbá az országot. "A lényeg, hogy a gyereket kirángassák a szobából. Ehhez nem csak a szülőkre, de unokatestvérre vagy nővérre is szükség lesz, hiszen velük is szervezhetnek közös programokat, vagy éppen tanulhatnak egymástól valamit" - fogalmazta meg Zimbardo az egyik legfontosabb megoldást.
Kockázat nélkül nem izgalmas az élet
Szintén a Hősök Tere kezdeményezésben is megjelenik, hogy segítsen a gyermekének változtatni a gondolkodásmódján. Tanítsa meg, hogy elbukni nem szégyen, fel kell állni és újra kell kezdeni. Próbálja keményebben, vagy ne féljen belevágni valami újba. A pszichológus szerint a női egyenjogúság elterjedésének egyik férfiakra is vonatkozó hatása, hogy a férfiak olyan szerepekben próbálhatják ki magukat, amilyenekben ez előtt nem. Főzhetnek, takaríthatnak és sokan élnek is azzal, hogy ezt kipróbálják. "A nőknek és férfiaknak nem versengeni kell egymással, hanem tanulni egymástól, együttműködni" - mondta Zimbardo.
Az oktatáson is változtatni kell
"A technológia jó, ha mi irányítjuk és nem az irányít minket" - Zimbardo szerint fel kell ismerni, hogy az oktatási rendszer unalmas a gyerekek számára, szórakoztatóvá kell tenni. Olyan játékokat is kell fejleszteni, amik közben oktatnak, amitől a gyereket érdekelni fogja a tananyag. Nem kell félni a technológiától, csak ésszel kell használni.
Nincs kapcsolat - hová tűntek a férfiak
Philip Zimbardo és Nikita D. Coulombe könyve azt járja körbe, hogy a környezet és a technológia változásai, az apa nélküli családok ijesztően magas száma, az iskolarendszer hiányosságai hogyan felelnek azért, hogy rekordszámú fiatal férfi képtelen boldogulni a tanulmányaival, nem tud szót érteni a lányokkal, és szexuálisan is kudarcot vall a nőkkel. A könyv a problémák feltárása és a kutatások mellett megoldásokat is kínál.
