A lelki egészségünk szempontjából nem mindegy, hogy hol lakunk, és mit látunk az ablakból.
Rendesen enni, zenélni, társaságba járni, kerülni, hogytúl sok mindennel foglalkozzon egyszerre: csupa olyan dolog, amivel biztosíthatja, hogy sokáig penge maradjon az agya. Egy új kutatás szerint azonban nemcsak az számít, amit megteszünk magunkért, de az is, hogy hol élünk. Pontosabban az, hogy mit látunk az ablakunkból.
“A nagyobb kék terület látványa szignifikánsan alacsonyabb pszichés gyötrelemmel jár együtt” – idézi a PsyBlog dr Amber L. Pearson új-zélandi kutatót. Hogy mit jelent ez a megállapítás a gyakorlatban? Azt, hogy aki sok vizet lát, annak általában kevesebb lelki nyomora akad. A Health & Place-ben megjelent vizsgálatban a kutatók persze nemcsak a wellingtoni lakóhelyek kilátását, de egyéb fontos demográfiai faktorokat, például a nemet, a kort és anyagi helyzetet is figyelembe vették, de így is erős korrelációt találtak a lakóhely kilátása és a mentális egészség között.
Ebben a kutatásban egyébként a kutatók meglepetésére a zöld tér gyakori látványa nem járt együtt semmilyen jótékony pszichés hatással, de korábbi kutatásokban azt találták, hogy a zöldövezeti élet kifejezetten jót tesz a mentális egészségnek, ahogy a kognitív képességeink is meghálálják, ha csak egy rövid ideig is, de füves háztetőket bámulunk.
A vizsgálatok tanulsága tehát az, hogy ugyan nem tudjuk miért, de az biztos, hogy a természet gyakori látványa jó hatással van a lelki egészségünkre. Persze balatoni panoráma keveseknek jut az országban, a faltól-falig hawaii tapétától pedig nem várhatunk túl sokat, így a legtöbbünknek marad az a megoldás, hogy érdemes sokat lógnunk a természetben. Jó lesz.
