Összeállt a VELUX Cégcsoport és a németországi Humboldt Egyetem, hogy megvizsgálják, vajon milyen összefüggés van a fénytelen, nem megfelelő belső klímájú otthonok és a fáradékonyság, illetve a legyengült immunrendszer között. Az eredmény elég szomorú, ugyanis konkrét párhuzam húzható a kettő között, derül ki a cégcsoport sajtóközleményéből. A nemzetközi, 14 ezer főt elérő kutatás magyar válaszait figyelembe véve mutatunk pár tippet is, hogyan küzdhet a káros hatások ellen.
Párás ablakok, mesterséges világítás iránti igény már napközben, állott levegő, télen hideg, nyáron pedig túlmelegedő helyiségek, levegőtlenség – az idei Egészséges Otthon Barométer szerint ezek a jelenségek számos európai háztartásban megfigyelhetők.
Kiderült még az is, hogy jelentős azoknak a magyaroknak az aránya, akik olyan akkut egészségügyi problémáktól szenvednek, amelyek a rossz klímájú, napfényt nélkülöző otthonra vezethetők vissza:
- a magyarok 15%-a érzi az átlagnál betegebbnek magát,
- 25% panaszkodik gyakori fáradékonyságra,
- 60% pedig folyamatosan kiújuló torokfájástól és nátha-szerű tünetektől szenved.
Lényeges, hogy ezek a tünetek nem csak az életminőséget rontják, de hatással vannak az adott ország gazdasági eredményességére is: a néhány napos kieséssel járó megbetegedések átlagosan a munkanapok 20%-át teszik ki Európában, évente több milliárd eurós kiesést okozva a kontinensen – beleértve a humánerő költséget, az orvosi kezelés anyagi vonzatát.
A tanulmány 5 tényező alapján térképezte fel az otthonok megfelelőségét, a kutatók vizsgálták:
- az alvási körülményeket,
- a beltéri hőmérsékletet,
- a természetes fény mennyiségét,
- a levegő minőségét,
- valamint a páratartalmat.
Kiderült, hogy a hideg, penészes otthonokban 50 százalékkal gyakoribbak a légúti megbetegedések, míg a nyugodtan alvó, a napközben elegendő természetes fényhez jutó válaszadók ugyanennyivel érzik egészségesebbnek, energikusabbnak magukat. Az eredmények rámutattak arra is, hogy a szellőztetés hiánya megkétszerezi a különféle megbetegedések előfordulásának esélyét.
Az általános jólét és elégedettség tekintetében a tanulmány szerint a magyar válaszadók mintegy 10%-a elégedetlen a lakókörnyezetével, az otthonnal kapcsolatos elégedettség legfontosabb tényezőjeként pedig a lakás állapotát említették. Ezt követte sorban az alvás minősége, majd a beltéri klíma.
Hogyan tovább?
Az egészségesebb otthon megteremtéséhez nincs szükség hatalmas átalakításokra, ugyanis néhány egyszerű változtatással is jelentős eredmények érhetőek el. A kutatás eredményei alapján a következő ajánlásokat fogalmazták meg:
- A magyar válaszadók 63%-a gondolja úgy, hogy alvási körülményeik nem megfelelőek, emiatt napközben fáradékonyak. A zavartalan alvás elsődleges feltétele viszont a teljes sötétség, amelyhez elegendő fényzáró rolók vagy redőnyök felszerelése.
- A benti hőmérsékletet érdemes 20oC és 25oC között tartani, így számos légúti megbetegedés megelőzhető. A felmérés szerint a tavalyi tél folyamán ötből négy európai lakásban tapasztaltak esetenként kellemetlenül hideget, míg a válaszadók 15 százalékánál ez az állapot egész télen fennállt. A megfelelő hőmérséklet fenntartásában viszont segít az automatikus hőszabályozás (termosztát), a redőnyök és a beépített szellőző rendszerek is.
- A kutatás szerint a magyar válaszadók 16%-ánál problémát okoz a szellőztetés, amelynek hiánya megkétszerezi a megbetegedések valószínűségét. Ezek megelőzésében segíthetnek az új ablakok is, amelyek akár zárt állapotban is biztosítják a helyiségek levegőzését.
- A Barométer eredményei szerint a magyarok 38%-a gondolja úgy, hogy az otthonában túlzottan függ a mesterséges fényektől, és ettől fáradékonyabb is, a napfény mennyisége viszont új ablakokkal és fénycsatornákkal könnyen növelhető.
- Az európai otthonokban gyakran található penész, Magyarországon pedig az otthonok 49%-ban észleltek párát az ablakokon, ami 50%-kal növeli a nátha-szerű tünetek megjelenését. A rendszeres szellőztetés segít a megfelelő páratartalom beállításában.