Kiderült, hogy az aktivitásmérők lényegesen alá- vagy éppen túlbecsülik a tényleges kalóriaégetés mértékét.
Nemrég kiderült, hogy van okunk kételkedni az okoskarkötők pontosságában, és most újabb vizsgálatok igazolják, hogy a hordható aktivitásmérők a valós kalóriaégetéshez képest lényegesen eltérő értékeket mutathatnak.
Egy Japánban végzett kutatás szerint a legtöbb mozgás és sporttevékenység monitorozására szolgáló eszköz nem ad pontos információt az energiafelhasználásról. A felmérésben 19 egészséges felnőtt vett részt, akik egyszerre 12 hordható eszközt viseltek magukon. A kutatók a legnépszerűbb kalóriaszámlálókat tesztelték – köztük a Withing Pulse O2-t, a Jawbone Up24-et, a Garmin Vivofitet, a Fitbit Flexet, a Misfit Shine-t és az Epson Pulsense-t – és össze is hasonlították azokat két kutatási célra használt standard laboratóriumi módszerrel, hogy meghatározzák az egyes termékek pontosságát.
A kísérletek
Az első kísérletben a résztvevők 24 órán át egy úgynevezett metabolikus kamrában tartózkodtak, hogy mérni tudják a bevitt és a felhasznált kalóriamennyiséget a belélegzett oxigén és a kilélegzett szén-dioxid segítségével. A résztvevők naponta háromszor kaptak enni, és amíg a szobában tartózkodtak, választhattak, hogy alszanak, házimunkát vagy ülőmunkát végeznek, esetleg edzenek egy kicsit a futópadon. A végeredmény: volt olyan aktivitásmérő, ami 278 kalóriával alábecsülte, egy másik eszköz pedig 204 kalóriával túlbecsülte a napi energiafelhasználás mértékét, és egyik kütyü sem volt pontos.
A második vizsgálat során az alanyok a megszokott módon élték mindennapjaikat, de reggelente egy olyan speciális vízből kellett inniuk, aminek az egyik, vizeletből kimutatható összetevője lehetővé teszi az energiafelhasználás nyomon követését. A résztvevők 15 napon keresztül viselték az eszközöket, nyolc napon vettek tőlük vizeletmintát. A végeredmény: minden egyes aktivitásmérő 69-590 kalóriával alábecsülte a felhasznált energia mértékét.
És ez mit jelent?
„Az aktivitásmérő eszközök kalóriaértékei tehát nemcsak egymástól különböztek, de a standard laboratóriumi módszerek méréseihez képest jelentős mértékű eltérést mutattak. Továbbá minden hordható eszköz alábecsülte a teljes energiafelhasználást azoknál az alanyoknál, akik a megszokott módon élték mindennapjaikat” – magyarázzák a tokiói Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozástudományi Intézet kutatói a JAMA Internal Medicine című szaklapban megjelent tanulmányukban.
A szakértők szerint a becslések közötti különbségek valószínűleg attól is függnek, hogy az egyes eszközök milyen gyakran rögzítik az adatokat, és mennyire jól érzékelik a különböző testhelyzeteket, mint az ülés vagy az állás. Természetesen az is befolyásolhatja a különböző eredményeket, hogy a kalóriaszámláló eszközöket nem tudjuk folyamatosan viselni. A kutatók megjegyezték, hogy vizsgálatuk szűkkörű volt és abba csakis egészséges embereket vontak be, éppen ezért további kutatásokra van szükség az eddigi eredmények megerősítése, illetve a pontosítások érdekében.
És ez baj?
„Egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy mely aktivitásmérőkben lehet megbízni és melyek nem mérnek pontosan, mert kevés adat áll a rendelkezésünkre. A kutatások alapján a legnépszerűbb eszközök is lehetnek pontatlanok és nagyon nagy a szórás" – nyilatkozta dr. Adam Schoenfeld, a Kaliforniai Egyetem munkatársa. Hozzátette, hogy ha valaki szív- és érrendszeri betegségben szenved, akkor komoly kockázata van annak, ha nincsenek pontos adatai, főleg, ha ez alapján akar az egészségével kapcsolatos döntéseket hozni. „Egészséges embereknél persze ez nem annyira rizikós, főleg ha a rendelkezésre álló információk alapján nem akar messzebb menő következtetéseket levonni" – állítja a szakértő.
