Az okosórák és fitneszkarperecek mára szinte mindennapjaink részévé váltak: lépéseinket számolják, pulzusunkat mérik, sőt, alvásunk minőségét is figyelik. De vajon mennyire megbízhatóak ezek az eszközök? Valóban pontosan tükrözik egészségi állapotunkat, vagy csak színes grafikonokat nyújtanak számunkra?
Nagyon fontos, hogy a konklávé a lehető legtökéletesebb biztonsági körülmények között végezhesse munkáját. Éppen ezért a pápaválasztás idejére rendkívüli biztonsági intézkedések lépnek életbe.
Bár az okosórák azt ígérik, hogy segítenek fittebbé és egészségesebbé válni, túlzottan hallgatni rájuk néha többet árt, mint használ. Ha vakon követjük az algoritmusok által dobált számokat, az könnyen elbizonytalaníthat bennünket, és elveheti a kedvünket azoktól a szokásoktól, amelyek valóban jót tesznek nekünk.
Tűz- és robbanás veszélye miatt nagyon sok okoskészüléket hívtak vissza a szigetországban, a helyieket arra biztatják, ellenőrizzék, akad-e náluk otthon érintett kütyü.
Mióta felvásárolta a Google az okos kiegészítőiről ismert Fitbitet, folyamatos a két cégnél vezetett fiókok összeolvadása. A végső határidő 2026 februárja – aki eddig nem teszi meg a szükséges lépéseket, minden adatát elveszítheti.
Az okosórák és fitnesztrackerek egyre népszerűbbek, hiszen részletes adatokat kínálnak egészségünkről és alvásunkról. Azonban a szakértők szerint túlzottan nagy figyelmet fordítani ezekre az adatokra akár árthat is az alvásminőségünknek. A jelenségnek már neve is van: orthosomnia, vagyis a tökéletes alvásra való kényszeres törekvés, amely paradox módon alvászavarokhoz vezethet.
A kezdeti motiváció idővel megszállottsággá válhat a mindent tudó sportkiegészítő hatására, és már a testünk jelzéseire sem figyelünk.
Háromszáz métert zuhantak síelők egy amerikai síterület közelében – ki tudja, hogy végződött volna az eset, ha egyikük okosórája nem küld segélyhívást a helyi seriffhivatalba.
Rengeteg úgynevezett örök vegyi anyag van az okosórák és fitneszkarkötők pántjában, ráadásul ezek a veszélyes anyagok fel is szívódnak a bőrön át, bekerülve szervezetünkbe.
Aki a lehető legtöbb statisztikai adatra vágyik testével kapcsolatosan, az gyakran éjjel-nappal viseli okosóráját, még akkor is, ha a bőre szerint ez nagyon rossz döntés...
A világszerte mintegy 6,3 millió embert érintő Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség. A kezelésben a korai felismerés, mint sok más betegség esetében is, kiemelt fontosságú. Ezért nagy jelentőségű az a friss kutatási eredmény, mely szerint az okosórák hét évvel a diagnosztizálás előtt megjósolhatják a betegség kialakulását.
Egyre bővül az idősek védelmére alkotott eszközök száma, ám mégis kevés jut el ezek közül a célközönséghez, hiszen az internet hiába van kéznél, ha pont az nem ért hozzá, akinek az ott meghirdetett programok szólnak. Összegyűjtöttük tehát a biztonságos öregkort segítő eszközöket, hogy ne kelljen szeretteitekért aggódnotok.
