Okosóra mentett életet 300 méteres zuhanás után

Olvasási idő kb. 2 perc

Háromszáz métert zuhantak síelők egy amerikai síterület közelében – ki tudja, hogy végződött volna az eset, ha egyikük okosórája nem küld segélyhívást a helyi seriffhivatalba.

A Washington államban található Stevens Pass elnevezésű, népszerű síterület közelében túrasízett egy társaság, amikor komoly bajba kerültek: váratlanul mintegy 1000 lábat, vagyis 304 métert zuhantak – írja a hvg.hu. Egyiküknek a lába is megsérült, ráadásul már sötétedni kezdett, így kérdéses, hogy mi lett volna a sorsuk, ha egyikük okosórája nem húzza ki őket a bajból. 

Figyeli a vészhelyzeteket, így mentett életet az okoseszköz

Az Apple Watch ugyanis értesítette a helyi seriff hivatalát, pontos helyadatokat is közölve, így megkezdődhetett a mentés. Helikopterrel keresték a bajba jutott síelőket, végül infravörös kamera segítségével sikerült megtalálni őket a sötétben.

A hatóság emberei videót is készítettek az esetről:

Az okosóra azért tudott segíteni a bajba jutott síelőkön, mert olyan funkcióval is felszerelték, amely figyeli a vészhelyzeteket. Az esésérzékelővel rendelkező szerkezet automatikusan értesíti a helyi segélyszolgálatokat, amennyiben az érzékelt esés után a hangos csipogás kíséretében megkezdett visszaszámlálást nem állítja le viselője. Nem ez az első alkalom, hogy okosórák jó szolgálatot tettek viselőjüknek: történt például olyan eset, amikor az EKG-funkció jelezte a pitvarfibrillációt. Ráadásul egy kutatás szerint elképzelhető, hogy ezeknek a szerkezeteknek a segítségével akár 7 évvel a diagnosztizálás előtt megjósolható a Parkinson-kór.

Persze azért nem minden fenékig tejfel az okosórákkal kapcsolatban. Egy másik kutatás ugyanis azt találta, hogy ezeknek az eszközöknek és a fitneszkarkötőknek a pántjában rengeteg úgynevezett örök vegyi anyag van, amely ráadásul fel is szívódik a bőrön át, bekerülve szervezetünkbe.

 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.