Az idegeneknek még a szaga is rosszabb

Olvasási idő kb. 2 perc

Az életünkben annyira fontos a csoport, amihez tartozunk, hogy a mieink szagát az idegenekénél kellemesebbnek éljük meg.

A használt pelenka büdös. A hányás is büdös. Sőt, az intenzív izzadságszag is az. Igaz? Nem feltétlenül. Nyilván egyik anyuka sem állítja, hogy csecsemője teli pelenkájának van a világon a legjobb illata, mégis sokkal elviselhetőbbnek tartja azt, mint egy idegen baba pelenkájának szagát. Hasonló a helyzet hányásfronton, az izzadságnál meg még inkább. A izzadt szerelmünket simán érezzük szexinek, izgatónak, kellemesnek, míg a tömött villamoson kapaszkodó idegen hónaljszagától inkább csak a gyomrunk fordul fel. Az tehát, hogy egy szagot hogyan értékelünk, korántsem objektív dolog: sokban az érzéseinktől, gondolatainktól függ. Korábbi kutatásokból például tudjuk, hogy ha szorongunk, a hétköznapi szagokat is kellemetlenebbnek éljük meg, mint nyugodtan, egy friss kutatás alapján pedig úgy tűnik, hogy jobb a szaga azoknak, akikkel azonos csoportba soroljuk magunkat. 

A Proceedings of the National Academy of Sciencesben megjelent vizsgálatban a kutatók két egyetemista csoportban mérték, hogyan hat a közös és eltérő csoporttagság az izzadt pólók megítélésére. Az eredmények pedig azt mutatják, hogy a büdös pólók iránt mutatott undor mértéke attól függött, hogy a ruhadarab tulajdonosát a saját vagy egy rivális csoport tagjának tekintették-e a résztvevők. Akivel együvé tartozunk, annak a szaga is jobb. 

A Scientific American számos szakértőt kért meg a kísérlet magyarázatára, és úgy tűnik ezért az egészért az evolúciónk a felelős. A túlélésünk szempontjából ugyanis a saját csoport mindig fontos szerepet töltött be, ahogy az is, hogy az idegeneket távolságtartással, gyanakvással kezeljük. Ahhoz, hogy együtt tudjunk működni a csoportunkba tartozókkal jó ha kellemesen érezzük magunkat a közelükben, a megfelelő távolságtartáshoz viszont kifejezetten jól jön, ha már a másik szaga is taszító. 

Azt eddig is tudtuk, hogy a saját csoportunk hatása olyan erős, hogy a szadistát is ki tudja hozni az átlagemberből, de ebből a vizsgálatból úgy tűnik, hogy ez a hatás még az érzékeinket is képes befolyásolni. Ha tehát legközelebb észreveszi, hogy vonzódik vagy undorodik egy ember szagától érdemes elgondolkodni a vele való viszonyán is. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.