Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A többséget érinti, zárt térben gyakoribb, és lehet, hogy az idegsejtjeink rendellenes kisülése okozza.
Ez már megtörtént egyszer, átéltem. Ez a helyzet, ez a hely, ezek az emberek: mind megvoltak, pontosan ugyanígy.
Nagyjából így lehet leírni a déja vu, vagy tudományosabb megnevezéssel a paramnézia jelenségét, ami az elménk működésének egyik legmisztikusabb megnyilvánulása, nem véletlenül foglalkoztatja évezredek óta a gondolkodókat. A téma most éppen a Brit Lab csapatát ihlette meg, akik egy négyperces videóban foglalták össze, amit a déja vu-ről feltétlenül tudni kell. A videó alapján – egy kis kiegészítéssel – összeszedtük a leglényegesebb pontokat.
Már az ókoriaknak is volt déja vu élményük
A déjà vu kifejezés Émile Boirac francia filozófustól, az eszperantó atyjától származik, aki 1876-ban megjelent könyvében írta le először. A szó francia eredetije arra utal, hogy a déja vu élmény a látásban jelentkezik, pedig ez az érzés más érzékleti modalitásokban, így hallásban, ízlelésben is bekövetkezhet. Persze a jelenségnek csak a neve új, a témával már az ókori görög gondolkozók is lelkesen foglalkoztak. Platón például azzal magyarázta, hogy minden tudás, ami valaha az emberiségé lesz és volt már eleve bennünk van, ebből következően pedig az idő csak illúzió, így nem meglepő, hogy rendszeresen élünk át déja vu-t.
A többség átéli, csak kutatni nehéz
Amerikai tudósok vizsgálata szerint a déja vu 6-7 éves korban jelentkezik először, és leggyakrabban 15 és 25 éves kor között éljük át. Sokan. Úgy tűnik ugyanis, hogy az emberek minimum 60 százaléka tapasztalja meg a déja vu-t életében legalább egyszer, de mivel az egész élmény legfeljebb fél percig tart, és ritkán ismétlődik hat hónapnál gyakrabban, ráadásul elég kiszámíthatatlan spontán felbukkanása, vizsgálni sem nagyon lehet.
Az okáról csak feltételezések vannak
Mivel randomizált kontrollált klinikai vizsgálatokkal képtelenség vizsgálni a déja vu-t, a kutatók számára a jelenség magyarázatára leginkább csak a feltételezések maradtak. A legnépszerűbb elképzelés szerint a déja vu csak illúzió, ami a memóriánk tökéletlenségéből fakad, és csak az ismerősség és az újdonság keveredése idézi elő. Annyi biztos, hogy az epilepsziában szenvedők gyakran tapasztalnak a roham előtt déja vu-t, amiből arra következtetnek a kutatók, hogy a halántéklebeny idegsejtjeinek rendellenes működése lehet felelős a fura érzésért.
Stressz, fáradtság és a zárt tér is előidézheti
Bár a déja vu pontos magyarázata még nem ismert, a kutatásokból azt már tudjuk, hogy az élmények háromnegyede zárt térben történik, és nagyobb eséllyel tapasztaljuk meg, ha éppen stresszesek vagyunk, fáradtak vagy részegek.
A déjà vu is lehet krónikus
Igaz, a legtöbben csak ritka élményként élünk át déja vu-t, az orvostudomány ismer krónikus eseteket is. Ilyenkor a déja vu naponta többször is megjelenhet, ami erősen rontja az életminőséget. Ezeknek az embereknek a számára gondot okozhat eldönteni, hogy valami tényleg megtörtént-e már, hogy tényleg voltak-e fodrásznál, orvosnál vagy éppen bevásárolni, így nem csoda, hogy a krónikus déja vu gyakran elszigetelődéshez vezet. Ráadásul elég nehéz kezelni valamit, amit még csak nem is értünk pontosan.
