A depresszió nem gyengeség, nem szomorúság, egyike a leggyakoribb pszichiátriai betegségeknek (a magyarok 15 százaléka lesz depressziós élete során). A depresszió – és a szorongással járó zavarok – inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, az Egyesült Államokban például kétszer annyi nőt diagnosztizálnak depresszióval, mint férfit. Hogy miért? Részben az eltérő társadalmi, gazdasági státuszból adódó következmények miatt.
A depresszió hátterében számos dolog állhat, most egy friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek között a társadalmi, gazdasági státusz jellegzetességeit is érdemes figyelembe venni. A Social Science & Medicine-ben megjelent vizsgálatban 22.581 30 és 65 év közötti amerikai adatait elemezték, és arra jutottak, hogy azok a nők, akik – azonos iskolázottság és munkatapasztalat mellett – a férfiakhoz képest kevesebbet kerestek két és félszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek depressziótól. Ezzel szemben a kollégáikkal azonos szinten kereső nők körében a depresszió nem fordult elő magasabb arányban.
A kutatás vezetője, Jonathan Platt szerint a fizetésekben és az otthoni munkában megmutatkozó nemi egyenlőtlenségeknek komoly anyagi és pszichoszociális következményei vannak, például azt az üzenetet közvetítik a nőknek, hogy a férfiakhoz képest ők alsóbbrendűek. “Amennyiben a nők ezeket a negatív tapasztalatokat alsóbbrendűségüknek, és nem a diszkriminációnak tudják be, az a depresszió és a szorongásos megbetegedések valószínűségének növekedéséhez vezethet” – állítja a kutató.
A nemi egyenlőtlenséggel szembeni küzdelem tehát nemcsak etikai, társadalmi, hanem egészségügyi kérdés is, amit érdemes lenne figyelembe venni azoknak is, akik megmondják, mi a nők dolga a világban.
