Kevesebbet keres, mint a férfiak? Ne csodálkozzon, ha depressziós!

Olvasási idő kb. 2 perc

Egy új kutatás szerint a depresszió és szorongásos zavarok kialakulásában a nemi egyenlőtlenségnek is szerepe van.

 A depresszió nem gyengeség, nem szomorúság, egyike a leggyakoribb pszichiátriai betegségeknek (a magyarok 15 százaléka lesz depressziós élete során). A depresszió – és a szorongással járó zavarok – inkább érintik a nőket, mint a férfiakat, az Egyesült Államokban például kétszer annyi nőt diagnosztizálnak depresszióval, mint férfit. Hogy miért? Részben az eltérő társadalmi, gazdasági státuszból adódó következmények miatt. 

 A depresszió hátterében számos dolog állhat, most egy friss kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy ezek között a társadalmi, gazdasági státusz jellegzetességeit is érdemes figyelembe venni. A Social Science & Medicine-ben megjelent vizsgálatban 22.581 30 és 65 év közötti amerikai adatait elemezték, és arra jutottak, hogy azok a nők, akik – azonos iskolázottság és munkatapasztalat mellett – a férfiakhoz képest kevesebbet kerestek két és félszer nagyobb valószínűséggel szenvedtek depressziótól. Ezzel szemben a kollégáikkal azonos szinten kereső nők körében a depresszió nem fordult elő magasabb arányban. 

A kutatás vezetője, Jonathan Platt szerint a fizetésekben és az otthoni munkában megmutatkozó nemi egyenlőtlenségeknek komoly anyagi és pszichoszociális következményei vannak, például azt az üzenetet közvetítik a nőknek, hogy a férfiakhoz képest ők alsóbbrendűek. “Amennyiben a nők ezeket a negatív tapasztalatokat alsóbbrendűségüknek, és nem a diszkriminációnak tudják be, az a depresszió és a szorongásos megbetegedések valószínűségének növekedéséhez vezethet” – állítja a kutató. 

A nemi egyenlőtlenséggel szembeni küzdelem tehát nemcsak etikai, társadalmi, hanem egészségügyi kérdés is, amit érdemes lenne figyelembe venni azoknak is, akik megmondják, mi a nők dolga a világban

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.