Attól, hogy egészséges ételeken él, még simán hízhat

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A szakértők szerint az élelmiszercímkéken szereplő, egészségre utaló kifejezések ironikus módon hozzájárulhatnak az elhízáshoz.

Magától értetődő, hogy ha fogyni szeretnénk, a feldolgozott élelmiszereket és gyorsételeket jobb minőségű fogásokra, a hűtő tartalmát pedig minél frissebb összetevőkre cseréljük le. Egy új tanulmány szerint azonban, amikor egészségesnek vélt ételeket eszünk, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani azokból, így a végén még hízhatunk is, amikor épp súlyvesztésre számítunk.

A szakértők szerint az élelmiszerek címkéjén szereplő olyan – sokszor megtévesztő – kifejezések, mint az „energiaszegény”, a „csökkentett zsírtartalmú” vagy a „cukormentes” hozzájárulnak az egészséges élelmiszerek bűntudat nélküli mértéktelen fogyasztásához, és így az elhízáshoz.

A Cornell Egyetem és a Gröningen Egyetem kutatói egy sor vizsgálatot végeztek fiatal felnőttek bevonásával, hogy kiderítsék, milyen kapcsolat van étkezési szokásaink és a között, hogy mennyire véljük (hízás szempontjából) ártalmatlannak az általunk gyakran fogyasztott ételeket.

Az első felmérés során ötven egyetemi hallgatónak tettek fel olyan alapvető kérdéseket, hogy mennyire tartanak egészségesnek bizonyos ételeket, és mennyire éreznék magukat jóllakottnak azok elfogyasztása után. A kísérlet vezetői azt találták, hogy minél egészségesebbnek bélyegeztek meg a résztvevők egy ételt, annál kevésbé találták azt laktatónak.

A második fordulóban 40 fiatal éhségszintjét mérték meg egy sütemény elfogyasztása után, amit az alanyok egy részének egészségesnek, a többieknek pedig egészségtelennek írtak le. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy miként befolyásolja az étel leírása az éhségszintet.

Végül egy 72 főből álló csoport viselkedését vizsgálták valóságos helyzetben: miután az alanyok egy étteremben ebédet rendeltek, egy rövidfilmet játszottak le nekik, hogy megfigyeljék, van-e összefüggés a film és az elfogyasztott ételmennyiség között.

Mindhárom vizsgálat eredményei igazolják, hogy amikor kevésbé hizlalónak vélünk egy ételt, hajlamosak vagyunk az ajánlott adagnál jóval többet fogyasztani belőle. „Az utóbbi években elterjedt egészséges élelmiszercímkék ironikus módon mintha hozzájárulnának az elhízáshoz - ahelyett, hogy csökkentenék annak mértékét”- jegyezte meg Brian Wansink professzor, a tanulmány vezető szerzője.  

Éppen ezért kell odafigyelnünk, hogy a tápanyagban gazdag élelmiszerek közül reggelire például a lassan felszívódó szénhidrátokat fogyasszuk - hogy tovább tartson a teltségérzet - nassolni valónak pedig válasszunk mogyoró- és dióféléket, amikből tényleg nem kell sok, hogy az ember jóllakjon. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Brownie
Brownie
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.