Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Azt kéne enni, amit helyben megtermelünk, és azt is ésszel.
A napi hiánypótló tanulmányok között egy újabb gyöngyszem látott napvilágot, ebben azt taglalgatják, mi lenne, ha az egész USA váratlanul elkezdene úgy táplálkozni, ahogyan azt a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) dietetikusai javasolják - adta hírül az IFLScience
A csapat három különböző forgatókönyvet készített a következő feltételezett változások alapján:
- az elfogyasztott kalóriák csökkenése az étrend megváltoztatása nélkül
- egy sokkal zöldségközpontúbb étrend, aminél viszont nem figyelnek a kalóriacsökkenésre
- a kettő ötvözetét, ami az egyik preferált ötlete amúgy a minisztériumnak is
A tanulmány - nem túl meglepő módon - azt derítette ki, hogy nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt a környezettudatosság és az emberi szükségletek között.
A kutatókat ezután másik három aspektusát is megvizsgálták a forgatókönyveknek, történetesen az ételgyártáshoz szükséges energiát, az édesvíz-készletre mért csapást (vagyis a szükséges termék előállításához felhasznált édesvíz mennyisége) és az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyedül az első forgatókönyv variálása eredményezett 9%-os csökkenést a fentiek esetében, ami nem meglepő, ha azt vesszük, hogy annál egyedül a kalóriabevitel csökkentése volt az változás.
Halat s (nem) vadat, mi jó falat
A kettes és a hármas számú forgatókönyvben az amerikaiak jóval több halat, zöldséget és gyümölcsöt ennének, és csökkenne a bevitt hús-, a zsír és a cukormennyiség. Ez ugyan tényleg szuper jó volt a testünknek, azonban kiderült, hogy pont ez (például a híres mediterrán diéta) elég káros a környezetünkre nézve. A hármasnál az energiafelhasználás 38%-al, a vízhasználat 10%-al, a üvegházhatású gázkibocsátás pedig 6%-al nőtt meg, de a kettes forgatókönyv eredményei még ennél is rosszabbak. Hogy miért? Hát, ha a kalóriákat nézzük azért, mert a zöldségtermesztéshez több energiára és vízre van szükségünk mint a hús előállításához. Utóbbinál inkább az üvegházhatású gázok kibocsájtása a komolyabb probléma.
A vegetáriánus étrend sem feltétlenül kedvező a környezetnek. Ha az USA-ban az ajánlásoknak megfelelően szerint több halat is ennének az amerikaiak, az a vízfelhasználás szempontjából jó lehet. De ugye egyre kevesebb hal van az óceánokban, ráadásul ha nem helyi piacra szánják a kifogott halakat, akkor azok szállítása máris több üvegházhatású gázkibocsátást eredményezne, és azért nem árt figyelni erre sem.
Az vagy, amit megeszel a környékeden
A tanulmány ráadásul csak Amerikában vizsgálta a körülményeket, és ha általános következtetéseket akarunk levonni, figyelembe kell venni, hogy a világ más országaiban sok esetben mások az étkezési szokások és az infrastruktúra. Ha Európában követnék ezeket az étkezési iránymutatókat, akkor csökkenne az energiafelhasználás, az édesvíz-fogyasztás és a gázkibocsátás is, hiszen a kontinensünkön sokkal nagyobb a lokálisan előállított élelmiszerek aránya.
A kutatók megnézték azt is, mennyi kaját pocsékolnak el az amerikaiak évente, és az eredmény elég hervasztó. Azt mondják, 34-42 százalékát dobják ki az előállított ételeknek, ami kiválóan mutatja, hogy kis odafigyeléssel simán lehetne csökkenteni a környezetre káros hatásokat, és ennek az ég világon semmi köze nincs a diétákhoz. Franciaországban már el is kezdték megbüntetni azokat a szupermarketeket, akik ész nélkül kidobálják a portékáikat. Nekik ezentúl még lejárat előtt fel kell azt ajánlaniuk jótékony célra. Egy korábbi cikkünk szerint egyébként Európában a vásárolt élelmiszerek 50 százaléka hulladékként végzi. Magyarországon háztartásonként 100 kg élelmiszert dobunk ki évente, és egy évben 566 ezer tonna élelmiszer-hulladék keletkezik.
