Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A gyakran szorongó ember agyának egy területe kisebb, de ezzel a tanulható tulajdonsággal az agyterület is növelhető és legyűrhető a szorongás.
Az optimista gondolkodás nemcsak azért jó, mert úgy megvalósíthatóbbnak tűnnek az álmok, szebbnek a holnap és boldogabbnak az élet, de azért is, mert jó hatással van az immunrendszerre, és az ember optimistán kevesebbet szorong. Az optimizmus és a szorongásra való hajlam ugyanis nemcsak elméleti szinten üti ki egymást, de biológiailag is. Legalábbis erre jutottak azok az agykutatók, akik nemrég a szorongás és az optimizmus kapcsolatát vizsgálták, persze agytérképező eljárásokkal, mi mással. Köszi a témát, Psy Blog!
A Social, Cognitive and Affective Neuroscience című lapban megjelent vizsgálatban dr. Sanda Dolcos és kollégái arra voltak kíváncsiak, hogy ha az orbitofrontális kéreg méretének csökkenése összefüggésben van a szorongásos zavarokkal (ezt korábbi vizsgálatok már megerősítették), akkor vajon az egészséges populációnak nagyobb-e ez az agyterülete. Hát, az volt.
A vizsgálatban 61 ember agyát pásztázták MRI-vel a kutatók, és mértek az optimizmus és a szorongásszint mellett, a depressziót és egyéb érzelmi állapotokat. Az eredmények szerint pedig a kérdésfeltevés klassz volt, kiderült ugyanis, hogy az orbitofrontális kéregnek szerepe van mind a szorongásban, mind az optimista gondolkodásban. Ha a kéreg szürkeállománya nagyobb, az optimizmussal, ha kisebb, az szorongással jár együtt.
Az eredmények szerint tehát szorongás ellen optimizmus az orvosság, ami persze agykutatói jogosítvány nélkül is könnyen belátható: a szorongó ember parázik, az optimistának viszont erre semmi oka. Az ő világában kevésbé történhetnek váratlan borzalmak, vagy ha mégis, hát azokból is erősebben és bölcsebben kavarodik majd ki. Az izgalmas a felfedezésben inkább az, hogy bár tudjuk, hogy az optimizmus alapja genetikailag meghatározott, de tudjuk azt is, hogy a tulajdonság kifejeződésében rengeteg szerepe van a tanulásnak. Vagyis az optimizmus tanulható. Ha pedig a szakemberek képesek az embereknek egy adott helyzetre megtanítani a megfelelő pozitív választ, akkor elképzelhető, hogy ez az új képesség hosszabb távon befolyásolni tudja az agy felépítését is. Meg persze rettentően izgalmas az is, hogy a világhoz való hozzáállásunk így leképeződik az agyunkban. Csodálatosan bonyolult lények vagyunk.
