Minden, amit tudni akart az alvásról

A Huffington Post szépen összefoglalta, hogy milyen szakaszai vannak az alvásnak, hogy éppen mi történik velünk adott fázisban és hogy mit lehet tenni, ha nem alszunk eleget. Részletek a hajtás után!

Az alvás fázisai

Ugye már mindenki hallott a REM, vagyis a gyors szemmozgásos és a non-REM szakaszról? Először 70-90 perccel azután kerülünk REM-szakaszba, hogy elaludtuk, és az éjszaka előre haladtával egyre hosszabb és hosszabb lesz. Ebben a szakaszban a légzés szaporább, rendszertelenebb és felszínesebb, az agyhullámok is rendezetlenebbek, a végtagjaink izmai "lebénulnak" a szemek pedig fürkészően mozognak a szemhéjak alatt. A REM-fázisban álmodunk, és ez a szakasz biztosítja, hogy elég energiánk legyen a másnaphoz. Mivel ez egy nagyon fontos állapot, az agy mindent megtesz annak érdekében, hogy a külvilág zavaró ingerei ne nagyon jussanak el hozzánk, például ha csörög az ébresztő, akkor a hang része lesz az álomnak.  A non-REM, vagy NREM fázisban az agyhullámok rendezettebbek, a szemek nem mozognak. 

Az alvást máshogy is szakaszokra lehet osztani. A felületes alvás szakaszában könnyű felébreszteni az embereket, és utána pár képet fel is tudnak idézni az álmukból. Persze az elalvás előtti pár perc általában mindenkinek kiesik, szóval ha valami fontosat akar mondani családtagjának, partnerének, ne ilyenkor tegye. Ebben a szakaszban előfordulhat, hogy a szépen-lassan elernyedő izmok egyszer csak összehúzódnak, ezt szokta megelőzni a zuhanás érzése. Az éjszaka nagy részét persze mélyalvásban töltjük, a légzés és a szívritmus egyenletes lesz, a külvilágból már semmit nem érzékelünk, a szemünk nem mozog, a testhőmérséklet csökken, akárcsak a kortizolszint. 

Ezért és ennyit kell aludni

Ha nem pihen eleget, akkor az immunrendszere legyengül,a hormonjai is megkavarodnak egy kicsit, amitől az étvágya is megváltozik, és persze nem lesz energikus, pedig ha sikeresen át akarja vészelni a nappalokat, ez elengedhetetlen. És azt tudta, hogy ébredéskor 33 százalékkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy olyan ötleteket, gondolatokat köt össze, aminek elvileg nem sok köze van egymáshoz? És még valami, az alváshiány hatással van a hippokampuszra is, aminek fontos szerepe van a memorizálásban. De mennyi az annyi? Nagyon sok mindentől függ, hogy kinek mennyi alvásra van szüksége, az egyik tényező a kor. A csecsemőknek 16, a tinédzsereknek 9, a felnőtteknek pedig 7-8 óra alvásra van szüksége, a várandós nőknél az első trimeszterben persze megnő az alvásigény.

Az alváshiány rossz, értem?!

Ha nem aludt eleget pár napig, akkor értelemszerűen önnek sem lesz elég 7-8 óra, ennél többet kell pihennie. Ha pedig ez az állapot hosszú ideig tart, akkor nő az elhízás, a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Sőt, kutatók szerint bizonyos körülmények között a génkifejeződést is megkavarja. És az a rossz hír, hogy svéd kutatók szerint ehhez már egyetlen rossz éjszaka is elég. 

Hogy kiderítsék, pontosan milyen hatással is van az alvásmegvonás a szervezetre, a Chicagói Egyetem kutatói arra kértek pár vállalkozó szellemű diákot, hogy hat napon át csak 4 órákat aludjanak. A végeredmény: a tesztalanyoknak nőtt a vérnyomása, a kortizol nevű stresszhormon szintje is megemelkedett, amikor influenzaoltást kaptak, csak fele annyi antitestet termelt a szervezetük, mint ilyenkor indokolt lenne, sőt, az inzulinrezisztencia jeleit mutatták. Aggodalomra azonban semmi ok, amikor sikerült kialudniuk magukat, minden helyreállt a szervezetükben. 

Ha egy hét alatt sikerült 10 órányi hiányt összegyűjtenie, akkor a hétvégén aludjon 3-4 órával többet, majd 1-2 órát, amíg nem sikerült bepótolnia, amit elmulasztott. Ha ennél egy kicsit komolyabb a helyzet, próbáljon szabadságra menni, és aludjon annyit, amennyi jólesik, véletlenül se állítsa be az ébresztőt. Ha rendszeresen úgy érzi, hogy deficitben van, próbálja meg kideríteni, hogy mennyi alvásra is van szüksége, és ehhez igazítsa a napját. 

Please include attribution to http://blog.hubspot.com/ with this graphic.