Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Harmincas éveinkben már a minőségre helyezzük a hangsúlyt a mennyiség helyett.
Egy új kutatás bizonyítja, hogy a mennyiségi barátkozás helyét átveszi a minőségi a 30-as éveink során – írja a Quartz. "Ifjú korunkban az ember felfedezni vágyik, és annyi információt begyűjteni, amennyit csak lehetséges. Ez a szocializálódás természetes része" – magyarázta el Paul Duberstein, a Rochesteri egyetem (New York) pszichiáter professzora. Később viszont a célok megváltoznak és ennek során a szociális hálónk megváltozik, a mennyiség helyett a minőségre helyeződik a hangsúly. És persze ne feledkezzünk meg arról, hogy a társas kapcsolataink tesznek boldoggá.
A Psychology and Aging márciusi számában megjelent tanulmányban 30 éven át kísérték figyelemmel 100 egykori rochesteri diák életét. A 20-30-as éveik során arra kérték a résztvevőket, hogy rögzítsék a napi interakcióikat, és értékeljék őket, hogy azok mennyire meghittek vagy éppen kellemetlenek. Évtizedekkel később a résztvevők arra válaszoltak, hogy milyen a pszichés állapotuk, beleértve a depressziót és a magányt. Különösen kíváncsiak voltak a barátságok minőségére. A vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a 20-as években a barátok mennyisége határozta meg a pszichés jóllétet, míg a 30-as években a minőség vált fontosabbá.
A kutatásból az is kiderült, hogy a barátok mennyisége nem vetíti előre az elégedettséget, azaz "a társadalmi aktivitás magasabb aránya a 30-as években marginálisan rosszabb eredményeket hoz az 50-es években". A kutatók úgy vélik, hogy akiknek a 30-as éveikben túl sok barátjuk van, azoknak kevesebb lehetősége van a mély barátságok kialakulására. Ettől függetlenül, ha sok embert ismer meg korai felnőtt korában, annak megvannak a maga előnyei.
Azt azonban a kutatók is elismerték, hogy a minták száma limitált, valamint az adatokat kizárólag képzett, fehér emberektől gyűjtötték be, akik elég kiváltságosak voltak ahhoz, hogy egyetemi oktatásban vegyenek részt a 70-es években az Egyesült Államokban. Ennek ellenére Dubenstein, a kutatás egyik szerzője azt vélelmezi, hogy szélesebb populációból merítve ugyanezeket az eredményeket kapnák meg.
