Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A megszállott diétázók olyan szénhidrátokat is kiiktatnak étrendjükből, amik hiányában legyengül a szervezet.
Az alacsony szénhidráttartalmú diéták hívei és a megszállott fogyókúrázók azzal feszegetik határaikat, hogy nemcsak a fehér kenyeret, de az összes pékterméket és tésztafélét igyekeznek kiiktatni az étrendjükből. Ám a különböző gabonafélék (búza, rizs, zab) nem vehetők egy kalap alá, így más-más hatást érünk el, ha csak a finomított termékeket hagyjuk ki, illetve akkor, ha mindenféle szénhidrátot mellőzünk. A Women's Health magazin szakértőkkel foglalta össze, mi minden történik a szervezetünkkel, amint leszokunk a szénhidrátokról.
Vizet veszít
A szénhidrátbevitel redukálásának első jól érzékelhető jele a súlycsökkenés, de hogy ne legyen felhőtlen a fogyókúrázók öröme, tudni kell, hogy ilyenkor nem zsír-, hanem vízvesztés történik. „A szénhidrátok glikogén formájában raktározódnak el a szervezetben, és minden egyes gramm szénhidrát saját súlyánál 3-4-szer több vizet is tárol. Így amikor visszaveszünk a cukorbevitelből és elkezdjük a glikogénraktárunkat felélni, először egy jó adag vizet fogunk veszíteni” – mondja Marie Spano dietetikus és erőnléti edző.
Influenzás tünetei lesznek
„Mivel a szénhidrátok az agy első számú üzemanyaga, azok hiányában szellemileg sem fogunk tudni megfelelően teljesíteni, hiszen agyunk a glikogénraktárak elhasználása miatt kimerült lesz” – magyarázza Spano. Amikor a glikogén elfogy, a szervezet zsírt és a keton nevű szénhidráttöredéket kezdi el lebontani. Ennek következménye a szájszárazság, a kellemetlen lehelet, a fáradékonyság, a szédülés, a rosszullét és az álmatlanság. Gyakorlatilag úgy érezzük magunkat, mintha elkaptuk volna az influenzát. „A szervezet végül alkalmazkodik ahhoz, hogy a ketont használja fel, ezért idővel jobban érezzük majd magunkat, de ez a vegyület mégsem a megfelelő energiaforrás számunkra” – fűzi hozzá a szakértő.
Alábbhagy a sóvárgás
Jól tudjuk mát, hogy a finomított szénhidrátoktól a vércukorszintünk az egekbe szökik – azért, hogy aztán újra összeomoljon. „Egy az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban megjelent tanulmány szerint ez a hullámvasút aktiválja az agy jutalmazó központját, ami aztán sóvárgáshoz vezet. Rostban gazdag, teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával azonban megelőzhető a vércukorszint hirtelen ingadozása, és ezzel a még több cukor utáni vágy is megszüntethető” – állítja Alex Caspero dietetikus, a Delish Knowledge tulajdonosa.
Szívproblémák és cukorbetegség
Természetesen rengeteget számít, hogy pontosan milyen gabonafélét iktat ki az étrendjéből. A PLOS ONE-ban tavaly közzétett tanulmány szerint a finomított szénhidrátok emelik a szervezet palmitoleinsav-szintjét, ami növeli a szívbetegségek és a 2-es típusú diabétesz kialakulásának kockázatát, míg az American Heart Association szerint a teljes kiőrlésű gabonák javítják a vérkoleszterin szintet és csökkentik a szívbetegségek, az agyvérzés, az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét. A jó döntés tehát egyértelmű.
Kevesebb energiája lesz
A teljes kiőrlésű gabonafélék kiváló vas-, magnézium-, és B-vitaminforrások, ami nagyon fontos energiaszintünk fenntartásában. „Sajnos sokan szenvednek magnéziumhiányban, ráadásul mivel a szénhidrátok a szervezet első számú energiaforrása, nem csoda, hogy a megfelelő ellátás hiányában valamennyi sejtünk működése lelassul” - mondja Caspero.
Emésztési gondok
Egy új vizsgálat szerint az amerikai felnőttek 92%-a nem fogyaszt elegendő gabonafélét, holott a teljes kiőrlésű lisztből készült ételek fogyasztása fontos szerepet játszik a megfelelő rostbevitelben. - A rostok emészthetetlen növényi sejtalkotó összetevők, amelyek nemcsak stabilizálják a vércukorszintet, és csökkentik az elhízás vagy a krónikus betegségek kockázatát, de jó hatással vannak az anyagcserénkre és biztosítják az ételek gondtalan megemésztését - magyarázza Spano.
Hangulatingadozások
Nemcsak a szendvicsünkbe pakolt jó adag salátának van köze ahhoz, hogy frissnek és jókedélyűnek érezzük magunkat. Attól függően ugyanis, hogy teljes kiőrlésű vagy finomított szénhidrátokat tartalmaz, az ebédre elfogyasztott hamburger nagyban hozzájárulhat az agy jó érzést kiváltó neurotranszmitterjének, a szerotonin szintjének növeléséhez. Aki tehát megfosztja magát a teljes kiőrlésű gabonákból készült ételektől, az ne csodálkozzon, hogy zsörtölődni fog, emiatt a kollégái kerülik, ráadásul szellemileg is alulteljesít - figyelmeztet a szakértő.
Az edzés is csak nyűg lesz
A mentális és érzelmi egészség megőrzése mellett a jó szénhidrátok mindenféle fizikai aktivitás és az erőnléti edzések hatékonyságához is nagyban hozzájárulnak. "Márpedig aki úgy erőlteti a tesmozgást, hogy előtte nem töltötte fel kellően szervezete glikogénraktárját, annak csak szenvedés lesz az egész és ez az eredményein is meg fog látszani" - fűzi hozzá Marie Spano.
