Minél többet ül, annál több az esélye a szorongásra

Olvasási idő kb. 2 perc

Már egyértelmű a kapcsolat a szorongás és az ülő életmód között, szóval ha csak teheti, mozogjon.

Az ülőmunka, ülő életmód – legyen szó a számítógép előtt görnyedésről, de akár tévénézésről vagy az elektronikus kütyükkel való játszásról – nemcsak a testnek, de a léleknek is rosszat tesz, nagyban elősegíti ugyanis a szorongás kialakulását, írja a Psyblog egy új kutatás alapján.

Egészen egyszerűen arról van szó, hogy mostanra rájöttek: az ülő cselekvéseknek egyértelműen közük van az emberek egyre romló egészségi állapotához, hiszen nem elég, hogy az elvégzendő munkák igen nagy hányadát ülve végzik, de az emberek általában az otthoni kikapcsolódás közben is ülnek. 

A BMC Public Health szaklapban publikált tanulmány elsőként az ülési szokásainkkal előidézett szorongás pszichológiai hatását vizsgálja. „Modern társadalmunkban egyre gyakoribbak a szorongásos tünetek, ahogy egyre növekszik az ülőcselekvést végzők száma is. Most arra voltunk kíváncsiak, vajon tényleg van-e összefüggés a két dolog között" – mondja dr. Megan Teychenne, a tanulmány vezetője. „Egy korábbi kutatás egyértelmű összefüggést mutatott az ülő életmód és a depresszió kialakulása között, így ez jó alapot biztosított arra, hogy külön vizsgáljuk az összefüggést a szorongásos tünetek kialakulásánál is."

A kapcsolat pedig ebben az esetben is egyértelműnek tűnik, és akár nyugtalan alvással, egyre rosszabb anyagcserével, illetve a társadalomban, a közösségi életben történő visszalépéssel is járhat.

„Ha másért nem, hát azért különösen fontos, hogy megértsük, szokásaink milyen könnyen idézik elő szorongásainkat, mert így megalapozott stratégiát építhetünk fel a betegség kialakulásának megelőzésére/kezelésére" – véli a doktornő. És hogy mi ebből a tanulság? Nagyon egyszerű: amikor csak lehet, mozogni kell, mert az a testének és az agyának is jót tesz.

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.