Az élet első felére a külvilág felé fordulás, a B oldalra viszont a befelé fordulás, az önismeret, a számvetés a jellemző – sokan ilyenkor komoly krízist is átélnek. Ön hogy van ezzel?
Ha harmincas évei végén, negyvenes évei elején jár, és úgy érzi, élete bizonyos területein akár száznyolcvan fokkal is változtatna, mert attól érezné jól magát, ne ijedjen meg: ezzel nincs egyedül. A jelenséget életközepi krízisnek nevezik, és elsőként Carl Gustav Jung svájci pszichiáter foglalkozott vele. De mi is ez? Elmondjuk.
Számvetés, önismeret, ez jár a B oldallal
Jung szerint a harmincas éveinek végére a legtöbb ember már döntött az élete fontos kérdéseiben: megházasodott és foglalkozást választott magának. Emiatt aztán életük közepén egy nagyon más dolog kezdi el foglalkoztatni az embereket, méghozzá az individualizáció, vagyis az egyedivé, egyénné válás folyamata.
Ez a folyamat a jungi elképzelés szerint két részre osztható: az élet első felének a külvilág felé fordulás a feladata, míg a másodiknak a mélyebb önismeret, az emberiség életének alaposabb ismerete, személyiségünk olyan részeink felismerése, amelyek mindvégig tudattalanok maradtak. Ilyenkor tehát az ember számot vet önmagával, régi érdeklődési körei felé fordul, és fiatalos lendülettel veti bele magát az életbe. A valódi énünk kiteljesítésének vágya, önmagunk mélyebb megismerésének lehetősége a 30-as, 40-es éveinkben a legerősebb.
Újraértékelés helyett intenzív keresés
A lelki fejlődés élethosszig tart(hat), ám a lelki érettség elérése folyamatos akadályokon át halad. Ezek az ún. krízisek mindenképpen igénybe veszik a megküzdő képességünket. A személyiség folyamatos változásban van, amiben alapvetően benne rejlik a fejlődés képessége. Lehet, hogy valaki éppen az életközépi krízis hatására talál önmagára, megtalálja az élete mélyebb értelmét, míg másvalakit éppen ebben az időszakában érnek olyan hatások, amelyekkel nem tud megküzdeni, holott korábban korábban mindig egészséges módon került ki a nehéz helyzetekből.
Az életszakaszokban a változás származhat belső konfliktusból és származhat külsőből. A harmincas évek változásait egyfajta újraértékelés, míg a negyvenes években az életközepi változást a sokkal intenzívebb keresés jellemzi, amely egyúttal komoly érzelmi viharral járhat. Ebben az időszakban kerülnek elő azok az álmok és törekvések, amelyeket a fiatal ember elfojtott annak érdekében, hogy a társadalmi vagy szülői elvárásoknak megfelelően elkezdjen egy karriert vagy létrehozzon egy családot.
Ennek az időszaknak része az illúzióvesztés is, amivel pedig általában az is is együtt jár, hogy a középkorú emberek egy része megkérdőjelezi a házasságát, a munkáját, vagy más személyes kapcsolatait – akár egész addigi elképzeléseit. Ezért nem ritka, hogy a krízisbe kerülők változtatni akarnak, új foglalkozásba fognak vagy újraházasodnak, hogy egy megítélésük szerint jobb egyensúlyt hozzanak létre az életükben, amely jobban megfelel a sokáig tagadott szükségleteknek.
Komoly krízis leginkább azoknál fordul elő, akiknek a hosszú távú érzelmi és identitásbeli fejlődése korábban zavart szenvedett és akiknek az életvezetése erősen eltért a vágyaiktól, akiknél előkerülnek addig megoldatlan és elfojtott problémák. Vannak, akik nem rendelkeznek megfelelő megküzdési stratégiákkal, ezért a felmerülő problémákra is nehézen találnak megfelelő megoldásokat. Aki fiatalabb korában is nehezen és általában rossz életdöntéseket hozott, annál az életközepi krízis is nagyobb valószínűséggel fordul valódi válságba vagy olyan változtatásokba, amit nemcsak ő maga, de a környezete is nehéz, elhúzódó időszakként él meg.
Az életközépi krízis tehát természetes dolog, az élet velejárója, éppen úgy, mint a kamaszkori identitáskeresés, a szülővé válás vagy a szüleink halálának megélése. Az, hogy ezt ki hogyan éli meg, a személyiségtől, a korábbi tapasztalatoktól, az aktuális élthelyzettől és a környezetünk reakciójától egyaránt függ. Sorozatunk következő cikkében konkrét példákon keresztül mutatjuk be, hogyan is üt be az életközépi krízis a valóságban.
Ön is hasonló cipőben jár?
Ha ön is hasonló gondokkal küzd, ha épp benne van az életközepi válságában, esetleg már átesett rajta, és akár egyedül, akár szakszerű segítséggel megoldást talál rá, ossza meg velünk történtét a divanycoach@mail.index.hu e-mail címen!
Névtelenségét megőrizzük, becsszó.
