Egyetemi kutatók figyeltek meg 360 diákot - megmutatjuk, mire jutottak!
A Super Mario és az amőba mellett talán a kő-papír-olló az egyetlen olyan játék, amelyet a világ szinte minden pontján ismernek. Gyerekkorunkban kiváló időtöltésnek bizonyultak a véget nem érő párbajok, felnőttként pedig sokszor dönti el ez, hogy kinek kell levinnie a szemetet, kié lesz az utolsó szelet torta, vagy kinek a feladata lesz leszervezni a céges bulit. Mivel esetenként "nagy tétje" van, sokan szeretnének biztosra menni: számukra jó hír lehet, hogy az I Fucking Love Science szerint csupán egy kis játékelméletre és pszichológiára van szükség a nyeréshez.
A kő-papír-olló Kínából ered, Európában pedig az 1920-as évek végén terjedt el. Egy a háromhoz az esélye annak, hogy nyerünk vele, és ugyanekkora annak, hogy veszítünk vagy döntetlen lesz a "mérkőzés" vége – vagy mégsem? A kínai Zhejiang Egyetem kutatócsoportja 360 tanulót figyelt meg kő-papír-ollózás közben: hogy nyerésre ösztönözzék őket, a győztes meccseik függvényében fizetséget is kaptak a részvételért. Mindenki 300 kört játszott (ez 2 óráig tartott), majd ezekből szűrték le végül a tanulságot.
Egy kis érdekesség
A Tokiói Egyetem kutatói olyan robotot alkottak, amely mindig megnyeri a kő-papír-ollózást. Hogyan? Olyan kamerával látták el, amely a másodperc töredéke alatt felismeri az ellenfél keze által kirajzolt alakzatot és annak megfelelően mutatja a sajátját.
A kutatók arra jutottak, hogy míg a kézpárbajok győztesei nagy valószínűséggel ugyanazt az "alakzatot" használták, amivel megnyerték az adott kört, a vesztesek inkább változtattak: ha valaki a kővel bukott el, több mint 33%-os esély volt arra, hogy a következő körben papírral támad majd. Ezeket tartsa tehát észben: ha veszített, mondjuk ollóval (tehát az ellenfele kővel nyert), akkor (mivel a másik fél újra a követ fogja bejátszani) változtasson papírra - mindig arra, amit az előző körben senki sem játszott meg. Ha viszont nyert, akkor a másik fel - az előző logikára építve - úgy gondolja majd, hogy ugyanazt fogja megjátszani (például követ), ezért olyat dobjon be, ami majd üti azt (ebben az esetben az olló a papírt).
Ha szeretne többet megtudni, nézze meg az alábbi hatperces videót, vagy ha érdekli a matematika, akkor nézze meg az eredményeket bemutató PDF-et. Amennyiben csak játszana egy jót, de nincs kivel, ide kattintva megteheti. Képezze ki magát és búcsút inthet a kő-papír-ollóval eldöntött házimunkáknak!
