Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Most zajlik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét. Tudjon meg többet a betegség kialakulásáról és megelőzéséről!
Ezen a héten folyik az Európai Méhnyakrák Megelőzési Hét, így a napokban fokozott figyelem irányul a betegségre, annak kialakulására, de legfőképp megelőzésére. A statisztikák szerint ez az állapot világszerte közel 1,4 millió nőt érint, Magyarországon pedig az évente regisztrált 1200 megbetegedésből közel félezer esetben visszavonhatatlan az állapot.
HPV és nem méhszájseb a hátterében
A megbetegedések hátterében 99,7%-ban a HPV, vagyis a humán papillomavirus áll. Ez a fertőzés a mai nők többségében, sőt, a férfiakban is megvan. A HPV vírusnak több száz típusát felismerik már, ezek között vannak agresszív típusok, amelyek mindig kimutathatóak méhnyakrák esetében és vannak barátságosabb típusok, amelyek mindössze szemölcsök kialakulásáért felelősek.
Sokan úgy vélik, a méhszájseb az egyik előfutára lehet a rosszindulatú daganatnak, ám ez azért ebben a formában nem teljesen igaz. „A méhszájseb (amikor a rózsaszín felszínű méhszájon vöröses területet látunk) egy régi, nagyon helytelen meghatározása a méhszáj elváltozásának, mert semmi köze a sebhez. Mai elnevezése inkább ektópium vagy felmaródás, de nem seb. A nyakcsatorna hámja, amely hengerhám, rákúszik a méhszáj felszínére, amit laphámsejtek fednek és a méhszájat feltárva vagy nagyítóval vizsgálva egy vöröses, érdesebb területet látunk. Önmagában ez nem betegség, ha nem okoz panaszt, és ha a citológiai vizsgálat eredménye is negatív (P1, P2) akkor nem igényel kezelést.
A fontosságát az adja, hogy szabad szemmel, de még kolposzkópiával (nagyítóval) sem lehet egyértelműen elkülöníteni a rákmegelőző állapotoktól vagy a rosszindulatú sejt csoportosulásoktól. Éppen ezért, ha ilyet látunk, vagy kezelni akarjuk, kötelező elvégezni a méhnyakrák szűrést.” – mondja dr. Rucz Árpád, szülész-nőgyógyász, a Róbert Károly Magánkórház osztályvezető főorvosa.
Mit jelent a P a citológiai eredményeken?
A legtöbb nő, amikor kézbe kapja a citológia eredményét, akkor többféle P jelöléssel is találkozhat, melyek közül a P1 és a P2 megnyugtató eredményeket közöl. A P3 azonban már okot adhat arra, hogy a vizsgálatot megismételje a kezelőorvos.
P1, P2: Negatív eredmény. Ekkor a vizsgálatot évente, másfél évente szükséges megismételni.
P3: Ez egy gyűjtő fogalom. Sokszor csak gyulladásos sejtek vannak, de lehetnek HPV vírus jelenlétére utaló jelek, ezért a szakmai szabály az, hogy 3 vagy 6 hónap múlva meg kell ismételni a citológiát, illetve úgynevezett HPV vírus tipizálást szükséges végezni (hogy megtudjuk, a vírus melyik törzsével állunk szemben).
P4: Egyértelmű a méhszáj felszínén a hámnyugtalanság, bizarr formájú, atípusos sejtek láthatóak a megfestett kenetben. Ilyenkor szövettani mintavétel javasolt.
P5: Egyértelműen rosszindulatú sejtek (ráksejtek) láthatók. Szövettani mintavétel, súlyosabb esetben nagyobb műtét, sugárkezelés és egyéb módszerek.javasoltak.
A szűrés életet menthet
Sok esetben az emberek nem veszik komolyan a szűrővizsgálatokat, amelyek elvileg ingyenesek is (vagy mégsem?). Ez annak a következménye, hogy azt érzik, minden esetben farkast kiált az orvos, amikor szűrése hívja őket. Pedig ha ezekre a vizsgálatokra rendszeresen eljárnának, akkor a betegség teljes mértékben megelőzhető lenne.
„Azért javasoljuk 1-1,5 évente a citológiai vizsgálatot, mert a méhnyakrák kialakulásaviszonylag lassú folyamat. A negatív lelettől a biztosan rákos sejtek megjelenéséig legalább 2 év eltelik. (Bizonyos vizsgálatok ezt 5-8 évre teszik). Tehát ha valaki évente elmegy rákszűrésre, akkor biztosan időben felismerik a bajt, és egy kis beavatkozással tökéletes gyógyulás érhető el.
Amennyiben túl későn ismerik fel a betegséget, (ha valaki 5-10 évig nem megy rákszűrésre) akkor sokszor műtéttel sem lehet segíteni, csak a sugárkezelés jön szóba, és az sem mindig eredményes.
HPV védőoltás
A szűrés mellett a védőoltás a megelőzés másik alappillére, amelynek Magyarországon jelenleg két típusa van forgalomban, és 2014-től az iskolai védőoltások részét képezi.
"2014 őszétől a HPV elleni védőoltás is bekerült a magyar védőoltások hivatalos rendszerébe. A magyar állam iskolai kampányoltás keretében térítésmentesen biztosítja a két komponensű védőoltást, a 12. életévüket betöltött, az általános iskola 7.osztályát a 2014/2015-ös tanévben végző lányok részére. (Ez a beiskolázási rendnek megfelelően a 2001. június1. és 2002. május 31. között születettekre vonatkozik.)"
Forrás: hpvinfo.hu
