Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Ha heti 48 óránál többet tölt munkával, nagy eséllyel fogyaszt több alkoholt is.
Korábban már írtunk arról, hogyan is lehet átvészelni a túlórákat. Persze itt jóval többről van szó, mint arról, hogy nem érünk időben haza. Kutatók több tanulmány eredményének összesítésével kiderítették, hogy azok a dolgozók, akik hetente több mint 48 órát dolgoznak, nagyobb eséllyel fogyasztanak több alkoholt is a kelleténél. A férfiaknál ez több mint 21, a nőknél pedig több mint 14 italt jelent – írja a New York Daily News. A mértéktelen alkoholfogyasztás pedig megnöveli a szív- és érrendszeri panaszok, a rák és a mentális problémák kialakulásának kockázatát, és persze a túlórázás is komoly veszélyeket rejt magában.
A British Medical Journalban megjelent tanulmányhoz írt szerkesztőségi cikkben Cassandra Okechukwu, Harvard School of Public Health munkatársa megjegyzi, hogy a munkaadóknak több figyelmet kellene fordítaniuk az alkalmazottak munkakörnyezetére és arra, hogy mitől lesznek még hatékonyabbak. „A felnőtt populáció több mint fele dolgozik, ezért a munkahely fontos megelőzés szempontjából” – olvasható a tanulmányban, amely szerint a dolgozók 25 százaléka már a veszélyeztetett kategóriába sorolható. Persze ahhoz további kutatásokra van szükség, hogy kiderüljön, pontosan hogyan lehet ezt az eredményt felhasználni a megelőzésben.
Túl sok munka
A 3310 fős, reprezentatív mintán készült magyarországi kutatás szerint a megkérdezett munkavállalók nagy része havi vagy heti rendszerességgel többet dolgozik hivatalos munkaidejénél, de ezt még soha vagy csak egyszer-kétszer jelezte felettese felé. A legtöbbet (alkalmanként 3 óránál többet) túlórázók legnagyobb arányban a férfiak (34%), az 50-65 évesek (31%), az alapfokú végzettségűek (57%), a vidéken élők (32%), a részben vagy egészben külföldi cégnél dolgozók (50%) és a 100 főnél többet foglalkoztató vállalatok dolgozói (31%) körében találhatók. A felmérésből az is kiderül, hogy a felső- és középvezetők munkaideje gyakrabban húzódik el, mint az alkalmazottaké, de a kötetlen, rugalmas munkarendben dolgozók is többet túlóráznak részmunkaidős kollégáiknál.
Itt olvashat bővebben a felmérésről!
De pontosan milyen veszélyekkel is jár még ezenkívül, ha túl sokat dolgozunk?
– Elsőnek a listán ott van a depresszió. A PLOS ONE nevű folyóiratban korábban publikált tanulmány szerint akik naponta több mint 11 órát dolgozik, nagyobb eséllyel lesz depressziós, mint az, aki nyolc órát tölt a munkahelyén. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a túlórázók olyan sokat nem tudnak foglalkozni magukkal vagy a családjukkal, mint a többiek.
– Csak azért mert többet dolgozik, nem lesz pengébb az agya. Az American Journal of Epidemiology című folyóiratban számoltak be annak a kutatásnak az eredményéről, amely kimutatta, hogy azok, akik hetente 40 órát dolgoztak sokkal jobban teljesítettek a szókincset, memóriát és intelligenciát mérő teszteken, mint azok, akiknek egy munkahét 55 órából állt – írja Bussiness Insider.
– Egy felnőttnek 7-9 órát ajánlott aludnia. Persze a valóság inkább 6 óra körül van, és egy felmérés szerint a túlórázóknak 20 százaléka még ennél is kevesebbet tud pihenni éjszakánként. Az agynak ugye szüksége van arra, hogy egy kicsit lecsillapodjon, viszont ha valaki hazaérve éppen csak beesik az ágyba, akkor egy ideig biztosan álmatlanul forgolódik majd.
– Egy 2010-ben megjelent tanulmány szerint azok körében, akik naponta több mint 10 órát dolgoznak, 60 százalékkal nő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Egyesek szerint ennek részben az az oka, hogy általában az A-típusú személyiséggel rendelkező emberek vállalnak túlórát, ők pedig eleve hajlamosabbak az ilyen betegségekre, ráadásul betegen sem maradnak otthon.
– Számtalanszor említettük már, hogy milyen káros hatásai vannak az ülőmunkának. A mozgásszervi panaszoktól kezdve az elhízásig mindent megtalál a listán.
– Azoknak, akiknek sokat kell a számítógép előtt vagy a volán mögött ülniük, a sok munka szemproblémákhoz is vezethet. Tanulmány függő, hogy a megkérdezettek hány százaléka mesélt olyan jellegű panaszokról, de az arány 64 és 90 százalék között mozog – írja a Huffington Post.
