Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.
Romániában a kórházakban teljesített orvosi ügyelet nem számít bele a szolgálati időbe, mivel a jelenleg érvényben lévő jogszabályok másként rendelkeznek.
Németországban minden ötödik nyugdíjas átlagosan havi félmillió forintnyi euróból él, ami az ottani viszonyokhoz mérten a teljes elszegényedést jelenti.
A túlórázás nem csupán a fáradtsághoz és a kiégéshez vezethet, egy új kutatás szerint a hosszú munkanapok hatással lehetnek az agy szerkezetére is. A dél-koreai kutatók szerint az agy bizonyos részeiben volumenváltozás figyelhető meg azoknál, akik heti 52 órát vagy annál többet dolgoznak.
Január 1-jétől módosult a munkaszüneti napon végzett rendkívüli munka után járó bérpótlékra vonatkozó szabály. A pótlék egy része eddig kiváltható volt bizonyos körülmények között, ám ez megváltozott.
A túlóráztatásnak szigorú szabályai vannak, melyek betartásával teljesen törvényes keretek közt zajlik az extramunka – de ha bizonyos feltételeknek nem tesz eleget a munkavállalód, az téged anyagilag hozhat hátrányos helyzetbe, őt pedig büntetéssel veszélyezteti.
Sokan nincsenek tisztában vele, hogy milyen túlórapótlék jár nekik a pluszmunkáért. A magyar jogszabályok eléggé szigorúak, így azt is pontosan kimondják, hogy mennyit kell fizetnie a munkáltatónak.
Magyarországon a főállású foglalkoztatottak 2,2 százaléka vállal rendszeresen túlórákat, ami azt jelenti, hogy ezek a munkavállalók több mint 49 órát dolgoznak egy héten. A munka ünnepe alkalmából érkeztek a friss statisztikák, ezekből kiderül, a kontinensen ez milyen értéknek számít.
A túlóra elrendelése alapvetően a munkáltató joga. Amennyiben a foglalkoztató a szabályokat betartva írta elő, megtagadása akár az állásunk elvesztéséhez is vezethet.
Miért van az, hogy a legtöbb munkahelyi kultúrában elismeréssel jutalmazzák az éjszakába nyúlóan túlórázókat? Ha valaki mégis lépést akar tartani az említett céges sztenderddel családos emberként, akkor az egyértelmű hadüzenettel ér fel a partner felé. Pláne, ha nő az illető.
Az európai gazdaságok kizárólagos célja évtizedek óta a GDP növelése. Azonban a legminimálisabb emelkedésnek is komoly ára van: az ország eladósodik, a természet pusztul, miközben elidegenítő munkákat végzünk rogyásig. Hogyan érhető el jólét a gazdasági növekedés kényszere nélkül? Mit tehetsz azért, hogy jelentéstelibb legyen az életed? Minderről a nemnövekedés mozgalom francia szóvivőjét, Vincent Liegey-t kérdeztük.
Szervezés, pihenés, együttműködés - ez három a sok tipp közül és ne feledjük, a túlóra nem a cég iránti elkötelezettség egyik bizonyítéka.
