Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A döntési szempont: vajon ezzel, vagy a kézszárítóval lehet több baktériumtól megszabadulni a kézmosás után?
A nyilvános vécékben – jobb esetben – kétféle kézszárítási módszer közül lehet választani: ott van egyfelől a kézszárító automata, másfelől az egyszerű papírtörlő. A legtöbben már elkötelezték magukat az egyik vagy a másik mellett, általában attól függően, melyikkel lehet a legrövidebb idő alatt a legjobb száradást elérni. Pár éve már megcáfolták azt a korábbi elméletet, hogy a kézszárító kevésbé higiénikus, mert egyenesen ráfújja a szárítandó kézre a belsejében tenyésző kórokozókat, így a papírtörlő vs kézszárító meccs azóta döntetlenre állt. Eddig.
A kézszárító vagy papírtörlő vita azért olyan lényeges, mert tudjuk, hogy a fertőző betegségek csaknem 80 százaléka a kéz közvetítésével terjed, így a meleg vizes, szappanos kézmosás a higiénia szempontjából elengedhetetlen. Viszont felmerülhet a kérdés, hogy ha nincs éppenséggel baktériumszkenneres kézmosócsap, vagy legalább egy mezei szappan a helyiségben, vagy ha nem mos kezet elég alaposan, akkor vajon melyik kézszárítási mód csökkenti jobban a bőrön tanyázó, ártalmas baktériumok mennyiségét? AZ AsapSCIENCE rászánta az időt és fáradságot a kérdés végleges elöntésére, és megvizsgálta, mi is megy végbe, amikor a géppel, illetve papírtörlővel szárítja meg a kezeit.
Már a legelején eláruljuk a választ: a papírtörlő a nyertes, így ha egy mosdóban valamilyen csoda folytán ilyen választási lehetősége adódna, mindenképp éljen vele. Hogy miért? Röviden: azért, mert az időtényező számít, hiszen nedves környezetben könnyebben terjednek és szaporodnak a baktériumok. Tehát a lényeg, hogy minél hamarabb minél alaposabban eltávolítsa a nedvességet a bőréről!
A kutatás során megfigyelték, hogy egy ember géppel 45 másodperc alatt kb. 97 százalékban képes megszárítani a kezét, míg papírtörlővel már 10 másodperc alatt 96 százalékos eredményt tud elérni. A kézszárító helyzetét tovább rontja, hogy használói hamar elunják a dolgot, és csak kb. 22 másodpercet töltenek el vele, így csupán 70 százalékban szárad meg a bőrük. Ezzel szemben, ha a papírtörölközőt választják, és ott is csak tessék-lássék munkát végeznek, 5 másodperc alatt is képesek 85 százalékában megszárítani a bőrüket
Ráadásul miközben megtörli magát, úgy a súrlódás miatt több kórokozótól szabadul meg, hiszen megfigyelték, hogy ekkor még nagy mennyiségű baktérium kerül át a kezéről a papírra, míg ha csupán levegővel fújatja, úgy ez teljes egészében elmarad. Sőt, még továbbiak is kerülhetnek rá, hiszen a szerkezet a levegőben lévő káros mikroorganizmusokat is ráfújja a bőrére.
De mi a helyzet a környezetvédelemmel?
Bár igaz, hogy a papírtörlők egészségügyi szempontból jobbak, ám ha a környezetvédelmet nézzük, akkor nem feltétlenül. Hiszen a korszerűbb szárítógépek energiatakarékosak és környezetbarátok, mivel napjainkra már lényegesen csökkent ezek széndioxid-kibocsátása, ráadásul erdőket sem kell kiírtani miattuk.
Ezzel szemben egyedül Amerikában évente több mint 5 milliárd kg papírtörlőt használnak el. Nem is csoda, hiszen a legtöbb ember egymás után tépegeti le őket. Viszont van egy megoldás, ha egészséges is szeretne lenni és a fákat is meg akarja menteni.
Tépjen le egy darab papírtörlőt, majd 12-szer erősen rázza le a kezéről a vizet, majd hajtsa félbe a papírt és úgy törölje meg a bőrét!
Ha vizuális típus, és jobban bele szeretne merülni a szakszerű kéztörlés rejtelmeibe, nézze meg ezt az öktatóvideót. Igen, oktatóvideó a kéztörlésről. Igen, mi is úgy gondoljuk. De mindegy, nézze.
