7 ok, amiért nem figyelnek önre az emberek

Olvasási idő kb. 3 perc

Sokat panaszkodik, túloz, pletykálkodik? Na, ezért nem hallják, amit mond. Mert nem szeretnek önnel beszélgetni az emberek.

„Az emberi hang egy hangszer, amit mi mindannyian használunk. Ez valószínűleg a legbefolyásosabb hang, ami létezik a világban. Az egyetlen, ami háborúkat tud elindítani vagy amivel kimondhatjuk: szeretlek. Ennek ellenére sokan tapasztalják, hogy hiába beszélnek, nem figyelnek rájuk. De miért van ez?” – kezdi remek TED-es előadását Julian Treasure kommunikációs tanácsadó, majd nekiáll összeszedni azokat az elemi hibákat, amiket a hétköznapi kommunikáció során annyian elkövetünk. Azokat a rossz szokásokat, amikkel akaratlanul is eltaszítjuk magunktól az embereket. Jöjjön a kommunikáció hét halálos bűne. 

Fotó: ted.com

Pletykálkodás

Olyanról beszélni, aki éppen nincs jelen, nemcsak udvariatlanság, de rossz benyomást is kelt. Különösen azért, mert pontosan tudható, hogy aki szeret pletykálkodni, az a beszélgetés után öt perccel már rólunk sztorizik valaki másnak. Aki tehát sokat pletykálkodik, azzal nem mindig jó beszélgetni. Pláne nem magunkról. 

Ítélkezés

Kinek van kedve olyannal szóba állni, akiről tudjuk, hogy elítél minket, akinek lesújtó véleménye van rólunk, a viselkedésünkről, a gondolatainkról? Rájuk könnyebb nem figyelni, vagy még inkább elkerülni a társaságukat. 

Negatív hozzáállás

Vannak olyanok, akik már első körben is mindenben a rosszat látják meg, akiknek az agya rögtön a lehetséges legnegatívabb kimeneteleken kattog, legyen szó bármiről. Ők azok, akik egy pillanat alatt összezúzzák a lelkesedésünket, akik minket is lehúznak. És ki akarna állandóan rosszkedvű lenni?

Panaszkodás

A folyamatos, véget nem érő panaszkodás a negativitás egyik formája. Akad, akinek minden rossz, aki mindenben, még a legkellemesebb dolgokban is talál valamit, amit szapulni lehet. Neki egyszerűen a világ egy rossz hely, és ezt ki is fejezi az összes lehetséges csatornán. Inkább szomorú ez, mint bármi más, hallgatni viszont ritkán van kedvünk. 

Kibúvók keresése

Mind hajlamosak vagyunk néha arra, hogy külső okokkal magyarázzuk, ha elrontunk vagy nem fejezünk be valamit. De vannak, akik kényszeresen hárítják másra a felelősséget. Mindig, mindenért más a hibás. Ők sokadszorra azért elég idegesítőek. 

Túlzás

Akadnak emberek, akik minden sztorit, legyen az pozitív vagy negatív, imádnak eltúlozni, kiszínezni. Tudja, amikor minden fel van fújva, amikor minden bolhából elefánt lesz. Ez persze néha szórakoztató, de ha valaki folyamatosan ezt csinálja, az fárasztó és kellemetlen. Leginkább azért, mert hazugság. A hazugságfolyamra pedig teljesen felesleges időt pazarolni.

Dogmatizmus

Egyszerűen nem jó hallgatni azt, aki hajthatatlanul merev, aki olyan tételeket tekint megkérdőjelezhetetlennek, amik számunkra egyáltalán nem azok és aki a véleményét állítja be ténynek. Leginkább azért, mert annyira távol van tőlünk, annyira nincs közös metszete a világunknak, hogy lehetetlen vele normálisan, kétoldalúan kommunikálni. Neki ugyanis mindegy, mit mondunk, ha az nem fér bele az ő szilárd világképébe, meg sem fogja hallani. Éppúgy, ahogy elsiklik a saját tézisei között feszülő ellentmondások felett is. 

Treasure szerint ez az a hét hiba, amit el kell kerülnünk ahhoz, hogy a társaságunk ne legyen kellemetlen mások számára. De mit lehet tenni azért, hogy keressék is azt? A tanácsadó szerint ehhez beszédünknek őszintének, egyenesnek kell lennie, ami empátiával és udvariassággal van kombinálva, ami tényleg tükrözi a személyiségünket és a cselekedeteinket, amiben szeretettel, nyitottan állunk a másikhoz. Csak ezzel érhetjük el, hogy mindig figyeljenek ránk. Hajrá!

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?