Ha megint 15 fokot zuhan a hőmérséklet, jegelhetjük a tipikus nyári időtöltéseket. De sebaj, idebenn is lehet nyaralni.
Ez egy ilyen nyár, néha 15 fokot zuhan a hőmérséklet, olyankor pedig a tipikus nyári programokat - mint a strandolás, kirándulás, meg teraszokon kávézgatás - kénytelenek vagyunk kicsit jegelni. De azért ez nem jelenti azt, hogy azonnal Facebook-kómába kell zuhannia! Itt van például 7 remek beltéri program, amelyeket bevethet zimankó, elviselhetetlen kánikula, vagy „nincs kedvem kimozdulni” esetén.
1. Dobjon össze egy sütés nélküli tortát
Mert nyáron idegesítő hosszasan időzni a konyhában, és mert ezzel a nyers, vegán, gluténmentes fogással bevonulhat a történelembe. A recept olyan menő, hogy amint végignéztem, azon nyomban el akartam készíteni, a torta pedig olyan szép, hogy a telefon memóriája nem győzi majd a tortás selfie-ket. Emellett olyan finom, hogy nem sok haszna van annak, hogy egészséges, mert hármasával habzsoltam a szeleteket. Persze ön lehet mértéktartó is. Ha tud.
2. Szedje már össze végre a zenéket, amiket szeret
Ennél kellemesebb kötelességet nehezebb elképzelni – készítsen listát az összes olyan dalról, aminek örül, ha meghallja a rádióban, sőt YouTube-on is rendszeresen rájuk keres, de valahogy eddig sosem érezte szükségét a birtoklásuknak. Az okostelefonok korában totális nonszensz, hogy összekarcolt CD-ket pakolgatunk jobbra-balra a kocsiban, csak mert lusták vagyunk összedobni egy tisztességes playlistet - ha nem tudja, hogyan, azt is épp ideje megtanulni!
3. Próbáljon meg találni valami könyvet, ami érdekli is
Persze, tudjuk, hogy ön már könyvtárnyi kötetet elolvasott, és hogy mostanában is olvasgat, sőt, hármat egyszerre (mert mind a lakás különféle pontjain van széthagyva). De azért az mégiscsak más, amikor az ember úgy igazán belebolondul egy történetbe, és nemhogy nem akarja, de nem is bírja letenni. Nagy az esély rá, hogy az ön polcain is akad egy tucat olyan olvasmány, amit részben, vagy egyáltalán nem olvasott el (bár időnként baráti beszélgetések során hevesen bólogat, ha szóbakerül).
4. Nézegessen enteriőr blogokat, aztán rendezze át a lakást
Ez egy (minimum) egész napos program – tegyen fel valami jó zenét, és vesszen el a neten a lakber blogokban! Mentse le a kedvenc fotóit, majd – anélkül, hogy bútorokra költene -, leheljen új életet a lakásába. Provance-i, minimál, Közel-Kelet, hippi - bármilyen témát választ is, biztosan talál otthon kiegészítőket hozzá. Higgye el, ha kosarak, tálak, vázák, kendők, terítők, szélcsengők, kristályok és hasonló random tárgyak hirtelen új szerepet kapnak, azonnal megváltoztatják egy otthon karakterét.
5. Írjon képeslapot
Ugye milyen izgalmas volt, amikor gyerekkorunkban képeslapot kaptunk a nyaraló rokonoktól, vagy amikor a nyári táborba megérkezett a posta a szülőktől? Bár klasszisokkal egyszerűbb sms-t írni, levelet kapni azért a mai napig szívmelengető érzés. Ha DIY kedvében van, fabrikáljon saját képeslapot, ha az már azért sok lenne a cukiságból, egyszerűen csak írjon pár sort néhány embernek, akikről tudja, hogy örülnének a random gesztusnak. És persze akiknek tudja a postacímét...
6. Fessen valamit – mindegy mit
Most jön az a rész, amikor elmondjuk, hogy mindenki tehetséges valamiben, és ebbe még ön is beletartozik. Ha az iskolai rajzórák óta nem engedte szabadjára belső Leonardo da Vincijét, itt az ideje, hogy egy tanár instrukciói nélkül, szabadon alkosson. Vegyen egy köteg rajzlapot, esetleg pár vásznat, festékeket, ecseteket, meg egy olyan nagy fóliát, amilyet festéskor szokás a kanapéra teríteni, és pacsmagoljon, fröcsköljön, taposson és maszatoljon, mint Jackson Pollock! (Vagy Penelope Cruz a Vicky Kristina Barcelona című filmben, ahol excentrikus festőnőt alakított. Azért lövöldöznie nem muszáj.)
7. Amúgy is a gép előtt lóg? Írjon!
Írni elképesztően jó önterápia – ahogy Sylvia Plath mondta: “Írni akarok, mert valami arra késztet, hogy kiemelkedjek az élet kifejezésének és lefordításának egy területén. Nem elégíthet ki a puszta életben maradás óriási munkája.” Ha ön is így van ezzel, kezdheti mondjuk a legkézenfekvőbb módon: egy bloggal, ahol minden nap elmesél önmagának egy emléket a múltból – vicces, megható, vagy szomorú pillanatokat. Rengeteg olyan emlékünk van, amikről nem készült fotó, és tudatában annak, hogy lassan de biztosan öregszünk, ezek közül rengeteg egyszerűen eltűnik majd a világból – hacsak nem szán rá napi öt percet, hogy egyet-egyet lejegyezzen.
