Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A valódi napallergia nagyon ritka betegség, a napozás utáni kiütések egy sokkal általánosabb problémát jeleznek. Így ismerheti fel, ha fényérzékeny.
Korábban már összegyűjtöttük, hogy nyáron mitől pattogzik ki a bőrünk. Ahogy abban a cikkben is említettük, akár a napfénytől kiütésesek lehetünk, és ezek az apró foltok komolyabb problémát is jelezhetnek. Ha valakinél rendszeresen csalánkiütésre, ekcémára emlékeztető tünetek jelentkeznek miután nap éri a bőrét, akkor feltételezhetően fényérzékeny, és egyre többen jelentkeznek ilyen tünetekkel a bőrgyógyászatokon - olvasható a a Semmelweis Egyetem cikkében.
Dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának docense szerint azért lett gyakori kórkép az úgynevezett fotokontakt allergia, mert kémiai környezetünk nagyon megváltozott, és sok anyag - például kozmetikumok, gyógyszerek - fényérzékennyé tesz. Ráadásul ezeket egyre nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, használjuk az utóbbi évtizedekben, nem is beszélve a környezeti hatásokról, az akár étellel, vízzel is szervezetbe kerülő káros anyagokról. Az allergiás bőrreakciót tehát nem önmagában a fény okozza, csak az váltja ki: átalakítja a bőrben lévő kémiai anyagot és ez okoz kiütéseket.
A fényérzékenység nem napallergia
A fényérzékenység nem összetévesztendő a napallergiával, ami rendkívül ritka – hangsúlyozza a szakember. A napkiütés olyan mint a csalánkiütés, általában a mellkason, arcon jelentkezik, a beteg azt tapasztalja hogy miután a nap megsüti piros, viszkető foltok jelennek meg, melyek általában 1-2 nap alatt elmúlnak maguktól. Eltüntetésükben segíthetnek az antihisztamin- és/vagy kalciumtabletták, helyileg pedig a szteroidos krémek, melyek azonban vénykötelesek (a hűsítő, bőrnyugtató krémek általában nem elegendőek a megoldáshoz). Ha rendszeresen, naptej használata ellenére is kialakulnak a piros kiütések, el kell menni bőrgyógyászhoz kivizsgálásra – tanácsolja dr. Wikonkál Norbert, mert a fényérzékenység súlyos immunbetegségek első tünete is lehet.
Fehér foltok és sötét foltok
Fényvédő krémmel óvni kell az erős naptól a bőrt, főleg azoknak, akiknek valamilyen pigment betegségük van. Ha fehér vagy sötét foltok jelennek meg a bőrön, szintén érdemes orvoshoz fordulni, nem mindegy ugyanis, hogy mitől alakulnak ki és lehet-e őket kezelni. A fehér foltok helyén a bőr “alulpigmentált” lesz, a sötét foltok esetében “túlpigmentált”. A problémát okozhatja gombás fertőzés, amit ha fehér foltként megsüt a nap, épp sötétebbre barnul, mint a környező bőr. Ennek a felismerése, kezelése könnyű, amennyiben szakemberhez fordul a beteg.
Több fejtörést okoz a szakembereknek az úgynevezett vitiligo. Kialakulásának okát nem tudják, gyógyítása is, igen nehéz. Jellemzően épp a legfeltűnőbb testrészeken: a kézháton, arcon megjelenő fehér folt(ok)ról van szó, melyet ha nap ér, könnyen leég, de továbbra is fehér marad.
A sötét foltoknak is több fajtája lehet: sokan ismerik a köznyelven májfoltnak nevezett lentigót, amely idős korban általános, különösen kézháton, karokon jelentkezik, az ismétlődő napégéstől alakul ki. Valamivel fiatalabb korban már előfordulhat a keratózis, amely általában több, zsírosan fénylő sötétbarna anyajegyszerű folt, hasonlít a melanómára, de ártalmatlan, eltávolítható. Nem túl esztétikus az úgynevezett melazma sem, amely jellemzően a száj körül alakul ki, a sötét foltok szinte bajuszt alkotnak. Általában terhes nőknél jelentkezik, a hormonváltozás indítja el, így akár fogamzásgátló szedése kiválthatja. A napsütést ez esetben is ajánlott kerülni.
