Vizsga előtt tényleg aludni kell

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Agykutatók bizonyították be, hogy a tanulást követő alvás tényleg elemi változásokat idéz elő az agyban. Legalábbis az egerekében.

A vizsga előtti nap már csak ismételni érdemes. Aztán ráaludni. Meg az sem árt, ha az ember a párna alá teszi a könyvét, akkor éjszaka a fejébe száll a tudás, ugye. Rengeteg ilyen, és ehhez hasonló jótanácsot kap az ember vizsgaidőszak alatt, de a lényege mindnek ugyanaz: a tanulás utáni alvás segíti az információk megmaradását. Ha tehát tanulás után alszunk, jobban fogjuk tudni az anyagot. De vajon miért? New York-i kutatók épp erre keresték a választ.  

És úgy tűnik, hogy meg is találták, bár egyelőre még csak az egereknél. A Science című lapban megjelent tanulmány szerint a tanulást követő éjszaka az idegsejtekben mérhető változások történnek, pontosabban a neuronok dendrit nevű kis nyúlványai nőnek. A dendriteknek egyébként számos szerepet tulajdonítanak, köztük azt, hogy a szomszédos idegsejtektől begyűjtik, majd továbbadják az információt. 

Fotó: Bődey János
Fotó: Bődey János

„Régóta tudjuk, hogy az alvás fontos szerepet tölt be a tanulásban és az emlékezetben. Ha nem alszunk jól, nem tanulunk jól" – mondta Wen-Biao Gan agykutátással foglalkozó profeszor a Science Daily-nek. „Hogy milyen fiziológiai folyamat felelős ezért a jelenségért? Kísérletünkből az derül ki, hogy az alvás segíti az idegsejtek kis nyúlványait abban, hogy újabb, fontos összeköttetéseket alakítsanak ki, ezek az összeköttetések pedig pozitívan hatnak a hosszú távú memóriára. Kiderült egyébként az is, hogy a különböző típusú tanulási folyamatok eltérően hatnak az idegsejt különböző nyúlványaira, vagyis feltételezhetjük, hogy a tanulás specifikus strukturális változásokat hoz létre az agyban."

A professzor és kollégái erre úgy jöttek rá, hogy különböző feladatokat tanítottak az agyukban fluoreszkáló fehérjével rohangáló egereknek, majd egy részüket hagyták, a többieket pedig nem hagyták aludni, és közben egy speciális mikroszkóppal pásztázták a koponyájukat. Jó móka lehetett. 

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.