10 tipp notórius halogatóknak

Olvasási idő kb. 7 perc

Akadnak olyanok, akiket nagyon frusztrál, ha a nap végén marad további elvégzendő munkájuk, ezért addig nem is nyugszanak, amíg mindent rendbe nem tettek. És ők általában mindent meg is tesznek azért, hogy a dolgokat mielőbb elrendezzék. Na, ez a cikk nem nekik szól. Hanem a másik végletnek, akik előtt hiába tornyosul napról napra egyre több feladat, mindent halogatnak addig, ameddig csak lehet. Vagy esetleg még annál is tovább. Így aztán éjszakáznak, utolsó pillanatban csapnak össze mindent, lecsúsznak határidőkről, vagy egyszerűen csak keveset végeznek el, vagy lassabban dolgoznak, mint a többiek. Nincs mit szépíteni a dolgon: az emberrel saját lustasága ismételteti újra a Pató Pál-i klasszikust, vagyis, hogy ej, ráérünk arra még.

Az alábbi 10 tippet egy brit, profi life coach, Neil Nutburn ajánlja azok figyelmébe, akik ilyen jellegű problémákkal küzdenek, és borzasztó rosszul érzik magukat attól, hogy egyre csúsztatják az elvégzendő teendőiket, például, mert valami kellemetlen dolgoról van szó. Mondjuk munkáról. Szóval, ha ön hatékonyabb szeretne lenni, ha nyűglődés helyett el szeretné végezni, amit úgyis el kell, próbálja ki, mi történik, ha megfogad az alábbi tanácsokból néhányat!

1. Rendezett munkahely – Pont azzal kezdtük ezt a hetet, hogy rendetlenségben könnyebb kreatívnak lenni. Az igazság azonban az, hogy a rendetlenségben elveszni is könnyebb azoknak, akiknek éppen nem kreativitásra, hanem összpontosításra és önfegyelemre van szükségük. Ha ön hajlamos a halogatásra, először is pakoljon el mindent az asztaláról/munkahelyéről, ami nem szükséges az elvégzendő feladathoz. Persze, önmagában az elpakolás is egy ürügy lehet a halogatásra, ezért az ilyesmire hajlamosabbak jobban teszik, ha folyamatosan rendezetten tartják a környezetüket. Csukja be az összes olyan ablakot a számítógépen, ami nem kell – igen, lépjen ki a Facebookból is, és kezdjen végre hozzá az elvégzendő feladathoz!

shutterstock 141439003
Shutterstock

2. Teljesíthető célkitűzések – Gyakran az ember azért halogat, mert az előtte levő munkamennyiség nyomasztóan nagy. Ezt az érzést úgy lehet kivédeni, ha a nagy feladatot beosztjuk kisebb, teljesíthető méretű célkitűzésekre. Ezt a részt eddig kell elvégeznem, aztán a következőt addig, stb. Ha lehetséges, úgy kell ütemezni az egészet, hogy a részek között maradjon egy kis szünet.

3. Jutalom – Ha tényleg sikerült a terv szerint haladnia, akkor, ugye, rendszeresen van egy kis szünete. Ezt arra érdemes felhasználni, hogy megjutalmazza önmagát. Menet közben mondjuk csak egy kávéval vagy egy sétával, és valami nagyobb szuperséggel, amikor az egész hatalmas feladat, vagy akár feladatsor elkészül. Ahelyett, hogy félretennénk a munkát például nassolás miatt, inkább határozzuk el, hogy akkor jöhet a finomság, ha ez az adott rész készen van.

4. Valami új megtanulása – A halogatásra hajlamosaknak azt ajánlja a coach, hogy néhanapján tanuljanak valami teljesen újat, például táncolni, fotózni, karatézni vagy esetleg akár kötni. Az ilyesmikkel ugyanis az ember megtanul az előrehaladásra koncentrálni. Próbálja ki, meglátja, jó élményt ad majd a kitűzött cél elérése, főleg, ha ez nem valami olyan kellemetlen kötelezettséggel kapcsolódik össze, mint a munka.

5. A negatív belső hangok – Hát, őszintén szólva ez a pont az önszuggesszióra emlékeztet, de ha semmi más nem segít, végül is miért ne? Szóval ha az ember azon kapja magát, hogy a koncentrálás helyett elkezd olyanokon filózni, hogy mennyire szörnyű, amit éppen csinál (vagy csinálnia kéne), és mi lenne, ha most ehelyett előbb inkább…, akkor az ilyen a negatív gondolatok helyett gyorsan és tudatosan a pozitívumokra kell fókuszálni. Például a jutalomra, ami a munka végén vár majd minket.

6. Mártírkodás – Az ember iszonyatosan tudja sajnálni magát, ha valamit csinálnia kell. Néha annyira, hogy egyenesen áldozatnak érzi magát, aki ellen minden összeesküdött, pont minden rosszul jött ki, és ezt senki se tudná úgyse időben elvégezni. Ez az a hozzáállás, ami biztosan nem fog sehova vezetni további időpazarláson kívül, úgyhogy az ilyen gondolkodásmódtól érdemes tudatosan távol tartani magunkat.

7. Prioritáslista – Béna és kisiskolás módszernek tűnik, de ha több különböző feladat van előttünk, segíthet, ha összeírjuk őket, és fontossági sorrendben listát készítünk belőlük. Aztán már csak végig kell haladni a listán és sorban kihúzogatni róla a dolgokat egymás után.

8. Leadás – Felmerült már önben, hogy a folyton halogatott feladatot leadja valakinek? Persze, lehet, hogy a beosztott/titkárnő/gyakornok nem csinálná meg olyan jól, ahogy adott esetben ön elvégezné, csakhogy ön nem csinálja meg, hanem egyre tologatja. Szóval, ha éppen az a probléma, hogy mi nem végezzük el sehogy sem a feladatot, akkor még mindig több értelme van leadni. De nemcsak munkahelyen lehet erre lehetőség: ha valami nagyon nem megy és folyton halogatjuk, kérjünk meg valakit. Nem feltétlenül arra, hogy csinálja meg egyedül helyettünk, hanem esetleg arra, hogy jöjjön és segítsen. Önmagában a jelenléte is segítség lesz: ha már ott lesz, és azért lesz ott, hogy az a valami végre kész legyen, akkor remélhetőleg nem lehet majd mire hivatkozva halogatni a dolgot.

shutterstock 113205877
Shutterstock

9. Mondjuk el – És ha már a közös munkavégzésnél tartunk: ne csak magunkban döntsünk a munka ütemezéséről, fontossági sorrendjéről, illetve határidejéről, hanem mondjuk el az egészet valakinek. Ha van főnökünk, akkor valószínűleg úgyis érdekelni fogja, de ha pl. egyedül készülünk egy vizsgára, akkor is elmondhatjuk valakinek, mikor mennyi anyagon szeretnénk túl lenni. Ez az illető, ha megkérjük rá, a megfelelő pillanatokban számon fogja kérni, hogy tényleg elvégeztük-e, amit bevállaltunk – ebben a tudatban jóval nehezebb lesz halogatni. Ha ön halogatós, kérje valakinek a segítségét!

10. Új szokások – A tizedik pont szinte csak összefoglalása az előzőeknek. Ha ön halogatós, fontolja meg a fenti kilenc pontot, és ezek értelmében szervezze át a munkahelyét, illetve a munkamódszerét. Ha a korábbi módon mindig a halogatás nyelte el az értelmes dolgokra fordítható idő egy részét, érdemes valami új megközelítést választani legközelebb, hogy ne kövesse el újra ugyanazokat a hibákat, amiket addig.

Írjon nekünk ön is!

Magára ismert a fenti cikkben? Hasonló gondokkal küzd, egyre csak tologatja a feladatait? Írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog Life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve.

Steiner Kristóf a fenti témán kívül örömmel válaszol külföldön új életet kezdők, spirituális útkeresők, étkezési zavarokkal küszködők vagy szexuális orientációjuk, származásuk miatt kirekesztett olvasók kérdéseire, kéréseire. A life coach csapat tagja továbbá Kuna Gábor pszichológus, tréner, család- és párterápiás tanácsadó, aki munkahellyel, munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, felnőttkori pályaválasztással és élethelyzeti döntésekkel, illetve családi krízisekkel kapcsolatban szintén szívesen válaszol. Vagy Gyulai Bencének is írhatnak, ő jogi egyetemet végzett és ügyvédi szakvizsgával rendelkezik, de várja a kérdéseket a kivándorlással, párkapcsolatokkal, hittel, kereszténységgel kapcsolatban is.

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek