5 dolog, ami miatt szívás e-mailezni :/

Olvasási idő kb. 2 perc

Rá lehet szokni, rengeteg időt vesz el és még rossz fejek is vagyunk e-mailben. Ráadásul minden második ember a vécén ülve válaszol.

Már a felvetés is hülyeség, miért volna szívás bármilyen szinten? Az e-mail klassz, népszerű, hatékony, nem véletlen, hogy épp ez az első lecke minden valamirevaló netfelhasználói kurzuson. Az elmúlt ötven év alatt azonban a pszichológusoknak csak sikerült feltárni az e-mailezés sötét oldalát is. Köszönet a Psy Blognak az összefoglalóért.

Fotó: Peter Widmann

1. Rá lehet szokni :(

És persze rá is szokunk. Mivel soha nem tudhatjuk, mikor érkezik valami érdekes, izgalmas, fontos levél (különösen, ha a munkánk során is sokat e-mailezünk), rendszeresen csekkoljuk a leveleinket. Sokkal többször, mint kellene. 

Egy 2010-es felmérés szerint az emberek negyede nem bír ki három napnál többet e-mailezés nélkül, 60 százalékuk nyaralás közben sem tud leszakadni a netről, és több mint az emberek fele néz rá leveleire a vécén ülve. Ráadásul egyáltalán nem vagyunk tudatában annak, hogy naponta pontosan hányszor állunk neki e-maileket olvasni. Egy biztos: többször, mint hinnénk. 

2. Rengeteg időt vesz el :-O

A pszichológusok szerint az emberek átlagosan a munkanapjuk 23 százalékát töltik e-mailezéssel. Majdnem a munkanap negyedét. Alaphangon 2 órát. Persze ebben az is benne van, hogy az e-maileket nemcsak kommunikációra, de munkaszervezésre is használjuk, azaz a leveleinken követjük végig, hogy hol tartunk a feladatokkal. Meg az is, hogy levelezni is a munkánk része. 

3. Kizökkent :@

A munkahelyi levelezési szokások tanulmányozása során kiderült, hogy a levelek 85 százalékára két percen belül reagálunk. Az aktuális feladatunkat tehát simán félbehagyjuk egy e-mail kedvéért, és a kutatások szerint a választ követően még minimum egy percig a levelezésen kattogunk. Nem túl hatékony munkamódszer. 

Fotó: John Lund

4. Érzelemkifejezésre alkalmatlan :'(

Úgy gondoljuk, hatékonyan kommunikálunk e-mailben, hogy érti a másik, ha viccelünk, hogy a szarkazmus egyértelműen átmegy. Hát nem. Legalábbis az esetek ötödében nem. Sajnos ugyanis az érzelmeket legjobban a testbeszéden keresztül értelmezzük, ennek hiányát pedig még az emotikonok sem pótolják. 

5. Rossz fejek vagyunk e-mailben :$

Negatívabban állunk a kollégáinkhoz, és kevésbé vagyunk motiváltak az együttműködésre, ha nem személyesen, hanem e-mailben kommunikálunk. Tárgyalni, egyezkedni tehát e-mailen keresztül rosszabb. E-mailben ráadásul 50 százalékkal többet is hazudunk, mintha ugyanazt kézzel írtuk volna le. És még csak nem is bánjunk. 

Jeremy Dean pszichológus szerint tehát a tanulság az, hogy e-mailezzünk kevesebbet, igyekezzünk lezárni egy-egy munkafázist, mielőtt levelekre válaszolnánk, legyünk írásban rövidek és tömörek, és igyekezzünk személyesen vagy telefonon keresztül is érintkezni a munkatársainkkal. Sokszor jön jól a személyesebb kapcsolat. 

Femina klub esemény

A bennünk élő nők - Hol az egyensúly a megfelelés és az önazonosság között?

A 21. századi nő minden szerepben helyt áll: dolgozik, édesanya, társ, barát, gondoskodó, és közben próbál önmaga is maradni. Hogyan lehet lavírozni a rohanó mindennapok, a teljesítménykényszer és a saját lelki békénk között? Hogyan találjuk meg az egyensúlyt szerepeink között? Erős Antónia és Pokorny Lia beszélgetnek június 1-jén a MOMkultban arról, mit jelent ma nőnek lenni: hogyan lehet egyszerre helyt állni a munka, a család és a saját vágyak világában, miközben megőrizzük önmagunkat, belső erőnket és harmóniánkat.

Biztosítsd be a helyed most!

hirdetés

Sákovics Diana
Sákovics Diana
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.