Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Most szinte bármikor olcsón hozzájuthat, mindennapos ételekről van szó, de hamarosan drágább lehet mint a kaviár.
Nincs olyan nap, hogy ne lehetne arról hallani, hogy az emberiség milyen kegyetlenül kiszipolyozza a Földet. Miközben a leggyakrabban amiatt rettegnek, hogy kimerülnek az olaj- vagy szénkészletek, elfogy az ivóvíz, vagy túlhalásszák az óceánokat, a Gawker összegyűjtött néhány olyan hétköznapi dolgot, amikről valószínűleg nem is gondolta volna, hogy belátható időn belül eszetlenül megugorhat az áruk. Szóval nem árt hamarosan bespájzolni jó adag csokoládét, tequilát vagy bacont.
Csokoládé
Az egyik legnagyobb gond a kakaóbabbal, hogy csak az egyenlítő környéken terem meg, így Indonézia és egy-két dél-amerikai ország mellett elsősorban olyan, szintén meglehetősen labilis berendezkedésű afrikai országok kereskednek vele, mint Ghána, Nigéria vagy Elefántcsontpart. A másik probléma, hogy nagyon kemény munka betakarítani, mert mindent kézzel kell csinálni a rekkenő hőségben. A kakaóbab termesztése ráadásul nagyon időigényes dolog is, öt év, amíg az elültetett cserje termőre fordul.
Mindezeken felül etikai problémák is felmerülnek: az említett afrikai országokban bevett gyakorlat, hogy a kakaóbab-ültetvényeken gyerekmunkásokkal dolgoztatnak, ami ellen a nemzetközi emberjogi szervezetek ugyan próbálnak fellépni, de meglehetősen lassan és erőtlenül halad az ügy. A farmerok számára azonban a kakaóbabot még így, gyerekrabszolgákkal dolgoztatva sem túl jövedelmező megtermelni, így aztán simán elképzelhető, hogy egy-két évtized múlva a csokoládé olyan luxuscikk lesz, mint a kaviár.
Szardínia
Lehet, hogy sokan gondolják úgy, hogy nem jelentene hatalmas törést az életükben, ha eltűnne a szardínia a sarki boltok polcairól, de azok, akik szeretik, most kezdhetnek rettegni. Ahogy a Gawker írja, a kanadai halászflotta útja múlt hónapban teljes kudarccal végződött, nem fogtak az égvilágon semmit. Mi ennek az oka? A szardínia-populáció is érzékenyen reagál a vizek hőmérsékletének változásaira, így, amióta a 90-es években állítólag visszahűlt a Csendes-óceán, egyre fogyóban vannak. Emellett persze őket is érinti a túlhalászat, mint mindent a tengerekben, úgyhogy könnyen lehet, hogy néhány évtizedre lekerülnek a pultokról, amíg nem melegednek fel újra a vizek.
Tequila
A 2007-es év állítólag nem kedvezett a kék agávének (a növény, amiből az ital készül), ugyanis a termés húsz százaléka egy fertőzés áldozata lett. Mindez állítólag annak is a jele, hogy a farmerek kezdenek elfordulni ettől a növénytől. Hogy miért? Pontosan azért, amiért az afrikai farmereknek a tökük tele van a kakaóbabbal: a költségek miatt.
A kukorica termesztése sokkal kifizetődőbb, mint a kék agávéé. És mit csinál egy farmer, ha szeretne átállni a kukorica termesztése? Felégeti az agávéültetvényét, ahelyett, hogy betakarítaná azt, ami addig összejött. Ennek is az lesz aztán a következménye, hogy tequila őrülten drága luxuscikk lehet, ahogy a csokoládé is, viszont ahogy nő az értéke, a független farmerek valószínűleg újra nekifognak majd a termesztésnek, hogy nagyot kaszáljanak. Csakhogy legalább 12 év, amíg újra lehet valamit kezdeni a növénnyel.
Hélium
Mindenki szereti a lufikat, és azt is mindenki tudja, hogyan lehet a héliumtól vicces az ember hangja. Ha valaha is szórakozott ezzel, akkor legyen hálás a sorsnak, mert nem biztos, hogy még sokáig megteheti. Mindez egyrészt azért van, mert a modern világ egyik legfontosabb eleméről van szó, amit felhasználnak a LCD tévékről kezdve a MRI készülékekig, másrészt azért, mert kimerülőben vannak az oklahomai és kansasi gázlelőhelyek, amik a Föld héliumszükségletének 80 százalékát adják. Ha ezeknek vége, akkor a levegőből kinyerni 10 ezerszer többe kerül majd. És hogy miért ilyen hasznos? Mert nemesgáz, ami nem lép reakcióba más elemekkel, és mert a kémiai elemek között a héliumnak a legalacsonyabb a forráspontja.
Bor
Kézműves sörök és világválság ide vagy oda, úgy tűnik, hogy a borivók újra lendületbe jöttek, és kezd visszaállni a válság előtti állapot. Olyannyira, hogy sokkal nagyobb a kereslet, mint amennyi bort készítenek. A Gawker szerint miközben egy százalékkal nőtt tavaly a kereslet, öt százalékkal csökkent a termelés, és Európában ennél is rosszabb volt a helyzet, pedig mi adjuk/adtuk a világ bortermelésének felét. Itt állítólag tíz százalékos volt az esés.
Kecskesajt
A kecskesajt nem tűnik a magyar háztartások nélkülözhetetlen ételének, pedig hatalmas kár lenne érte. 2009-ben Hollandiában kellett több tízezer kecskét levágni, 2010-ben pedig Nagy-Britanniában pusztított a Q-láz, szintén hasonló eredménnyel, de kijutott belőle Szerbiának is. Így aztán a kecskeállomány megtizedelődött. A Q-láz egyébként emberre is veszélyes, nyáron Baranya megyében 91 ember betegedett meg, közülük 22-en még kórházi kezelésre is szorultak.
Mindennek ellenére Kínában állítólag nagyon rákaptak a kecskesajt ízére, és rengeteg pénzt hajlandóak is fizetni érte, úgyhogy könnyen lehet, hogy a kecskehiány miatt amúgy is visszaesett termelésből majdnem minden Kínába vándorol majd, annak pedig, ami megmarad, vészesen felugrik az ára - mint mindennek az eddigi listán.
Bacon
A kecskesajt-balhéval ellentétben viszont valószínűleg mindenkinek könny szökik a szemébe, ha megtudja, hogy a világ bacon ellátásával sincs minden rendben. A Gawker cikke azt írja, hogy a brit Nemzeti Sertés Szövetség szerint a világméretű baconhiány (és egyéb, disznóból származó termék hiánya) elkerülhetetlen. Ennek oka, hogy megnövekedtek a takarmányárak, ami az előző évek gyenge kukorica- és szójababtermésének köszönhető.
Emellett a disznók esetében is közbeszóltak a különböző fertőzések: 2013-ban például a PED söpört végig, ami nagyjából járványos hasmenést jelent. Ez előbb Kínában, majd az Egyesült Államokban pusztított (ott például tizenöt állam sertésállományát ütötte ki), aztán Európába is beköszönt. Az Egyesült Államokban ennek köszönhetően már júliusban azzal fenyegették az embereket, hogy jelentősen megnövekedhet többek között a bacon ára is.
