Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A közösségi oldalak használata során könnyebben elveszthetjük az önuralmunkat.
Ha még mindig nem tudja, miért hízik, nézzen magába: nem lehet, hogy túl sok időt tölt Facebookozással? Manapság már alig van olyan ember a világon, aki ne használná bizonyos rendszerességgel a közösségi oldalakat, bármilyen idegesítőek is néha. Az ismerősökkel folytatott virtuális kapcsolat olykor nagy segítséget nyújthat, de a kutatások szerint a függővé válás mellett több káros következménye is lehet, amiket akár észre sem veszünk: az egyik ilyen például az, hogy egyre többet tömünk magunkba, miközben a gép előtt ücsörgünk.
A Columbiai és a Pittsburghi Egyetem kutatói megállapították, hogy bár lehetnek pozitív hatásai az interneten való ismerőskeresésnek és a velük folytatott kapcsolattartásnak, mivel magabiztosságot és önbecsülést szerezhetünk általa, de ez csak az érem egyik oldala. Ugyanis szerintük ezekkel egyidejűleg az arra hajlamosak kevésbé lesznek képesek másoknak – és önmaguknak – nemet mondani, aminek következménye, hogy nassolásban se tudnak megálljt parancsolni maguknak.
Keith Wilcox, a Columbiai Egyetem professzora, és Andrew T. Stephen a Pittsburghi Egyetemről azt állítják, hogy az embereknek feltett szándékuk, hogy jó képet alakítsanak ki magukról az ismerőseik előtt, valamint azon munkálkodnak, hogy rengeteg barátjuk legyen, és szeressék őket. Ennek érdekében kedvező fényben tüntetjük fel magunkat, és gondosan megválogatjuk, mit is osztunk meg másokkal, tehát lényegében önmagunk cenzúrázott verzióját mutatjuk.
Az is gyakori, hogy míg a való életben visszafogottak vagyunk, online csak úgy dől belőlünk a közlésvágy – és függetlenül attól, mi az, amit közvetítünk így, vagy mennyire fedi a valós énünket, pillanatnyilag igazán jó érzéssel tölt el minket, és bizony mindeközben könnyen lecsúszhat egy-egy nasi.
Hogy pontosan miért hizlal a Facebook? Egyrészt azért, mert sokszor előfordul, hogy a vérbeli közösségi média használók jobban törődnek online imidzsükkel, mint a valódival, így könnyen elhagyhatják magukat, és csak úgy kapkodják be a hizlaló ételeket. A kutatók másrészt azt is megállapították, hogy a habzsolás főleg azokra vonatkozik, akik leginkább a közeli ismerőseikkel tartják így a kapcsolatot, mivel tőlük több pozitív megjegyzést kapnak, és ezért kevésbé figyelnek arra, mit is esznek, miközben a bókáradatot olvassák.
Több kísérletet is végeztek ez ügyben, az egyik során a kutatók azt vizsgálták, valóban okozhatja-e a Facebook, hogy egészségtelenül táplálkozunk. A résztvevőket két csoportra osztották: az egyiket megkérték, hogy böngésszenek a CNN.comon öt percig, a másikat pedig arra, hogy a Facebookot lessék. Aztán azt az utasítást kapták, hogy válasszanak két, ugyanannyiba kerülő nass közül, azonban az egyik egészséges volt, míg a másik kalóriadús. Az eredmény egyértelműen kimutatta, hogy azok, akik használhatták a Facebookot, hajlamosabbak voltak az utóbbi felé nyúlni, mivel nem törődtek a következményekkel.
Azt is megállapították, hogy minél gyakrabban használja valaki a közösségi médiákat, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy többet fog enni, így előbb-utóbb elhízik, ráadásul – mivel könnyebben elveszti az önuralmát –, az online költekezése is megnő.
Bár sok millió aktív Facebook-használó van a világon, mégsem merjük egyértelműen kijelenteni, hogy az összes túlsúlyos lenne, viszont az igaz, hogy a legfertőzöttebb korosztály tagjai – a tinik és a fiatal felnőttek – az utóbbi években valóban egyre inkább hízásnak indultak. Így tehát nem kizárt, hogy a közösségi médiáknak is lehet valamennyi szerepük benne, főleg, mióta az okostelefonoknakon már szinte bármikor rájuk lehet nézni.
