A legtöbb barátunkat a munkahelyen szedjük össze

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezt állítja egy friss kutatás. Az eredményt azzal magyarázzák,hogy máshol nincs időnk ismerkedni.

Bár többnyire herótunk van az irodától, úgy tűnik, barátkozásra mégis ez a legalkalmasabb terep manapság. Több kapcsolat köttetik itt, mint az általános- és középiskolában, az egyetemen, bármilyen szabadidős tevékenység közben vagy a családon belül – állapítja meg egy angol kutatás, amelyet egy mobiltelefon-forgalmazó cég, az O2 végeztetett el.

Kiderült, hogy minden harmadik brit a munkahelyén találja meg a lelki társát, és a legtöbb barátja is a kollégái közül kerül ki. A megkérdezettek alig több mint a tizede mondta azt, hogy a baráti köre nagyrészt az egyetemi haverjaiból áll. Úgy tűnik, a britek nem is a fél, hanem szinte az egész életüket a munkahelyükön töltik, hiszen nyaraláson csak 4 százalékuk, sport, szórakozás vagy bármilyen más szabadidős program közben pedig csak 3 százalékuk szerzett barátokat.

Fotó: Monkey Business Images / Northfoto

A legjobb barátainkat a suliból ismerjük

De hiába a sok munkahelyi ismeretség, a kutatásban résztvevők egyharmada mégis az iskolában ismerte meg a legjobb barátját. Ezt követi a munka révén (27%), az egyéb barátokon keresztül (11%), majd az egyetemen (10%) kötött ismeretség. A megkérdezett 2012 ember közül csak minden századik szerzett szoros kapcsolatokat együttlakás során.

A sulis barátságok ráadásul nagy eséllyel egész életre szólnak, hiszen – mint a kutatásból kiderült –az ötven feletti férfiak és nők ismerőseinek egyhatoda egykori iskolatárs.

A 32 éves üzleti tanácsadó, Joseph Hodges is a többséghez tartozik: a munkatársaival tölti a legtöbb időt, de a legjobb barátját az iskolából ismeri. „Gyakran sokáig dolgozom, ezért nagyon kevés időm van bármi érdekeset csinálni, amikor hazaérek. Szeretnék eljárni focizni, gitározni és közben barátokat szerezni, de ehhez sajnos túl elfoglalt vagyok. Hét közben munka után általában a kollégáimmal lógok, és van, hogy hétvégén is velük vacsorázok. Persze néhány iskolai és egyetemi haverommal is tartom a kapcsolatot, de a legtöbbjükkel már nem, mivel a munkám szinte minden időmet leköti. De a legjobb barátom még mindig az, akit iskolás korom óta ismerek – vele rendszeresen megiszok egy-két sört” – mondta el Hodges a Daily Mail-nek.

David Johnson, a kutatást megrendelő mobiltelefon-forgalmazó cég munkatársa így magyarázza az eredményt: „Azért kötünk olyan sok barátságot a munkahelyen, mert az időnk nagy részét ott töltjük. A kollégáinkat ezért néha jobban ismerjük, mint az életünk más területéről származó ismerőseinket. Telefonszámot cserélünk velük, ezáltal úgy érezzük, hogy közel állunk hozzájuk, ami azért is jó, mert így barátságosabb a légkör. És bár talán a legtöbb barátunkat a munkánk révén szerezzük, lehet, hogy egész más emberekkel állunk igazán szoros viszonyban. Sokan például napi kapcsolatban vannak egy volt osztálytársukkal. Manapság még azok is közeli viszonyban maradhatnak, akik távol élnek egymástól, hála a közösségi oldalaknak és az e-mailnek. Az elmúlt években a technológia vált a kapcsolatápolás egyik legelemibb módjává."

A magyaroknak átlagosan 5,5 barátjuk van

Ez derült ki a TÁRKI tavalyi felméréséből. A magyar felnőttek ötöde (21%) nyilatkozott úgy, hogy egyetlen barátja sincs, de 45%-uk is csak néhány, legfeljebb 4 barátról számolt be. Csak a magyarok egyharmadának van ennél több közeli ismerőse: 17-17 százalékuknak volt 5-9, ill. 10-nél több. 2011-ben tehát átlagosan 5,5 barátunk volt. A helyzet egyértelműen javult az elmúlt évtizedben: a TÁRKI 2004-es kutatásához képest 2011-re 10 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akiknek egy barátjuk sem volt, és nőtt a több (5-9), ill. a sok barátról (10 és annál több) beszámolók aránya.

  Forrás: Tárki.hu

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

liz
liz
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.