Így készüljön a közelgő futószezonra

Van, aki télen is vállalkozik a szabadtéri futásra, de a legtöbben ilyenkor beszorulnak az edzőterembe, és csak álmodoznak a tavaszról, amikor majd ismét róhatják a köröket a Margitszigeten, vagy ahol éppen futni szoktak. Ebben a cikkben az álmodozásban szeretnénk segíteni.

A borongós téli időszak szépségét a tervezgetés adja. Aki még nem fut, az azt tervezgeti, hogy milyen jó lesz elkezdeni, és hogy milyen edzéseket tart majd. Aki pedig már fut, az szintén ugyanezt tervezgeti, meg esetleg még azt is, hogy milyen versenyeken induljon, és milyen eszközökkel egészítse majd ki a felszerelését.

Fizikai szempontból ilyenkor kerülhet sor az erősítő edzésekre, amelyeket – legalábbis, ha magamból indulok ki – az ember a futószezonban hajlamos elhanyagolni. Próbálják csak ki bátran: én úgy mentem el a konditermi alakformáló edzésre, hogy olyan nagy meglepetés nem érhet, heti több alkalommal lefutok 10 kilométert, akkor egy ilyen óra meg sem kottyanhat. Hát, megkottyant: két napig azt sem tudtam melyik izmomat fájlaljam jobban.

Szóval aki elhanyagolta az erősítő edzéseket, annak a tél remek alkalom a hiánypótlásra. De ebben a cikkben most inkább a felkészülés álmodozós oldaláról szeretnék írni, illetve adni néhány hasznos tippet.

Blogok, olvasnivalók, honlapok

Nézzük először a hazai futóoldalakat. Az egyik legátfogóbb talán a BSI futanet oldala, ezen belül találhatjuk meg a Spuri Futóbolt és a Spuri Futómagazin honlapjait is. Versenynaptár is van, de csak azokról a versenyekről ad tájékoztatást, amelyekben fő- vagy társszervezőként a BSI is részt vesz. A BSI-s versenyekről elmondható, hogy lelkiismeretesen szervezettek, de tavaly némelyik már annyira drága volt, hogy szóba sem jött hogy induljak rajta. Nagyon szerettem volna a novemberi évadzáró versenyre elmenni, de amikor megláttam, hogy a 10 és fél kilométeres negyedmaraton helyszíni nevezési díja 8000 forint, amihez még frissítés sem jár, valamint az első három helyezett díjazása is elmarad, azt mondtam, ez azért túlzás. Pláne, hogy azt feltételezné az ember, hogy a Balaton partján novemberben nem akkora feladat a futóútvonal biztosítása, mint egy-egy vasárnapra fél Budapestet lezárni. A balatoni versenyre érkezőket ráadásul, ha nem siófokiak, akkor a benzin vagy vonatjegy költsége is terheli, szóval  a 8000 forint mindehhez pofátlan rablás.

Van akit a tél sem riaszt el a szabadtéri futástól
Van akit a tél sem riaszt el a szabadtéri futástól

Idén sem számíthatunk jobb árakra, talán csak a Vivicitta lesz a kivétel, bár a helyszínen azért a 12 kilométeres távért 4500 forintot így is ki kell fizetni. Erre biztosan azt mondanák a BSI munkatársai, hogy ha most januárban befizetünk minden tervezett versenyre az év során, akkor jelentős összegeket lehet megtakarítani, de én például nem szeretném most eldönteni, hogy novemberben mennyit és mikor akarok versenyezni, és akkor sem akarom előre kifizetni a pénzt, ha elvben visszakapom lemondás esetén.

No, de nézzük meg az egyik kedvenc oldalamat, a futas.net-et. Az ő futónaptárukban megtalálhatjuk szerintem az összes itthoni versenyt, és ezek között számos kedvezőbb árfekvésű akad. De én például itt találtam jó ötleteket arra vonatkozólag is, hogy a Normafánál milyen kipróbált és jól bevált terepfutó útvonalak vannak, valamint azt is innen tudtam meg, hogy az egyik normafai szállodában direkt a terepfutók számára bevezettek egy öltöző- és zuhanyhasználattal járó futójegyet.

Szerencse, hogy korábban elmentettem ezt a Normafás linket, mert ennek a valóban nagyon jó és informatív site-nak az egyetlen nagy hibája, hogy nagyon nehéz eligazodni rajta. Fene gondolná, hogy a normafai terepútvonalat a futóversenyek aloldalon kell keresni...

Aki egyébként szabadtéri futóútvonalat keres, annak javaslom a futoterkep.hu-t. Ezt az oldalt a szerkesztők egy hatalmassá duzzadt futóközösség segítségével készítik, és az egész arról szól, hogy egy okos, könnyen kezelhető program segítségével útvonalakat lehet feltölteni, illetve kinézni magunknak a tervezett edzéshez. A tagok néhány mondatban le szokták írni az útvonal jellegzetességeit, a közösség pedig megjegyzésekben fűzi hozzá a saját tapasztalatokat.

Futás témában egyébként nagyon sok magyar oldal van, az érdeklődők biztosan megtalálják azt, ami közel áll az ízlésükhöz. A Nike futóblogján például változatos, érdekes cikkeket olvashatunk futóktól futóknak.

Van néhány külföldi site is, amit érdemes megnézni. Ilyen például a Runner's World angol kiadása, ahol nagyon sok hasznos cikk található edzéstervek, tesztek, cipők, felszerelés, megfelelő táplálkozás és hasonló témákban, szóval érdemes odakattintani. Garantált hogy fél óránál hamarabb akkor sem szabadulunk, ha eredetileg csak 5 percet akartunk az oldalon tölteni.

stockfresh 1138836 people-running-in-marathon-on-city-street siz

Létezik külön női futómagazin is, mégpedig bőséges információt kínáló weboldallal. Igazság szerint ezt az oldalt csak mostanában fedeztem fel, és még nem volt időm alaposabban belemélyedni, de kíváncsi vagyok miben már, mint egy hagyományos (uniszex?) futómagazin. A Running Times és a Running Fittness szintén ismert, angol nyelven olvasható futómagazinok. Az eddig felsorolt magazinok elegendőak ahhoz, hogy akár egész télre elegendő információval látják el a téma iránt érdeklődőket, úgyhogy az álmodozáshoz, tervezgetéshez minden adott. Már csak az van hátra, hogy belekezdjünk az edzésbe.

Zene nélkül mit ér...

Jaj és még valami. Én általában zenére szoktam futni, és különösen hosszútávnál nagyon sokat segíthet, ha valakinek jó zenéje van. Erre a magam részéről szívesen áldozok pénzt is, de sajnálattal tapasztaltam, hogy az Amazon MP3 letöltési szolgáltatása Magyarországon nem elérhető, így más futózene beszerző oldalakat kellett keresnem. Elég sok olyat találtam, ahol különféle körmönfont módszerekkel az ember letölthetett számokat, vagy elkészíthette saját mixét, de ehhez soha nem volt türelmem.

Találtam viszont egy ingyenes oldalt, a Podrunnert, ahol az ember a saját tempójához illő ütemű zenék széles kínálatából válogathat, és töltheti le őket, ráadásul ingyen. Az egyórás mixek elején van cserébe egy kétperces szöveg amit végig kell hallgatni, de ez az oldal készítőjének saját reklámja, és ennyit igazán megérdemel. A zenék jók, nagyobb részt instrumentálisak, hátrányuk lehet (már akinek), hogy nem igazán ismert számok.

Aki ismert előadókat szeretne hallgatni, az szintén a kívánt ütemű mixeket töltheti le – ezúttal pénzért – a Workout Music honlapjáról.  Más zeneletöltő oldalakhoz hasonlóan, itt is bele lehet hallgatni a számokba, mielőtt meghoznánk a döntést. A megfelelő album kiválasztása és regisztráció után bármelyik dombornyomott kártyával lehet fizetni (Pay Pallal egyelőre még nem) és a lemez gyakorlatilag 3 perc múlva letölthető. Általában egy 60 perces lemez ára 10 dollár körül van (ez most éppen 2580 forintot ér kb.) de minden héten van akció, amikor egy-egy lemezt 7 dollárért beszerezhetünk.

Három maraton

A világban rendezett maratoni futóversenyeknek ma már se szeri, se száma, szinte minden nagyvárosnak megvan a maga maratoni versenye.

Kiválasztottam közülük három olyat, amiket valamilyen oknál fogva érdekesnek találtam.

Az első a BSI Balaton Szupermaraton, mert magyar és mert valószínűleg hihetetlen élmény lehet a Balaton körbefutásával ünnepelni Március 15-ét. A körbefutás természetesen több, mint a maratoni táv, de a versenyen több kategóriában is lehet nevezni. Aki maratont akar futni, annak a szombati versenynapon rendezett Maratonfüredet érdemes választania, ami az északi part legszebb részein Badacsonytól Balatonfüredig halad. A helyszíni nevezés 11 000 Ft.

Az eddigi legextrémebb maraton, amiről hallottam, az a Tour de Géants, az óriások megmérettetése, amiről nem írok részletesebben, mert a kollégáim már megtették. (Ugye figyelnek, így lehet a három maratonból sutyiban négyet csinálni.) Szóval a másik legextrémebb maraton az pedig az Atlantic Ice Maraton, amit évről évre a Déli sark közelében (relatív közelében, azért ez több száz kilométert jelent) lévő Ellsworth hegység lábánál rendeznek. Sajnos a versenyre nem elegendő a kitűnő kondíció és a mínusz 25 fokos hidegnek fittyet hányó elszántság. Kell még hozzá 9900 euró, (kicsit több, mint 3 millió forint) hogy részt vehessünk rajta. Igaz, ebben benne van a repülőjegy Chiléből, az összes versenyszámra való nevezés díja, 5 nap szállás és ellátás, valamint a szervezés. És még így is sokkal gazdaságosabb, mint az Északi sarki maraton, ahol 11 900 euró a részvétel.

A harmadik (haha, ötödik) maraton egyszerűen szemet szúrt az egyik angol futómagazinban, mert úgy hívják hogy Shakespeare maraton, és mert valóban, Shakespeare szülőhelye Stratford Upon Avon körül halad végig az útvonal. Az eseményt a helyi Rotary Klub szervezi, és a befolyt összegeket jótékonysági célokra fordítják. A nevezési díj mindössze 5 font, de nem lehet a helyszínen nevezni, és – legalábbis a honlapon olvasottak szerint - az egész rendezvényen szigorú házirendet kell betartaniuk a résztvevőket.

Oszd meg másokkal is!
Mustra