A jóga több mint üresfejű, gumitestű jógik spirituális hókuszpókusza. Izzasztó felismerések a jógaszőnyegen.
Mielőtt belevetetettem volna magam a jóga megismerésébe és gyakorlásába, sokakhoz hasonlóan én is úgy gondoltam, hogy ez csak „bizonyos típusú” emberek számára működőképes. Tudjátok, azoknak az elképesztően vékony és hajlékony embereknek, akik hipp-hopp a nyakukba fonják a lábukat.
Irritálóan boldog, zenszerű állapot
Világ életemben idegenkedtem mindenféle spirituális hókuszpókusztól, ami lelki megvilágosodással, meg keleti nyugalommal kecsegtetett. A jógázókkal kapcsolatban is, mindig az olyan furcsa, visszahúzódó, szerencsétlen lúzerek jutottak eszembe, akik nem elég tökösek ahhoz, hogy elküldjenek valakit a francba, vagy annyira izgatottak, mikor megpróbálnak egy társaságban valami rémes faviccet előadni, hogy abba biztosan belesülnek. Olyan figurák képe lebegett a szemem előtt, akik napjaik javarészt kántálással és furcsa dallamok ismételgetésével töltik és irritálóan boldog, zenszerű állapotban leledzenek.
Előítéleteimnél azonban kíváncsiságom sokkal erősebb volt. Meg akartam tudni, mi vonzza oda tömegével az embereket.
Az első jógaórám bebizonyította, hogy elképzeléseimmel kapcsolatban rosszabb úton kevésbé járhatok. Rá kellett jönnöm, hogy a legváltozatosabb alakúak, méretűek és hátterűek alkotják a jógázók népes táborát és emellett be kellett látnom, hogy nem valami félelmetesen elvont dologról van szó. A jógázók teljesen normális, hétköznapi emberi lények! Tévképzeteim mértéke vezetett arra, hogy lejegyezzem legfőbb tévedéseimet és az igazságot, amit a jógás „megvilágosodásom” során felfedeztem. (Tényleg leírtam azt a szót, hogy megvilágosodás?)
1. Nem minden jógi elvarázsolt, batikolt pólós, tömjénszagú hippi
Tény, hogy alapvetően ezzel a sablonos tömeggel azonosítottam a jógázni járókat, de nagyon gyorsan kiderült, hogy olyan teljes átlagos figurákat vonz, mint a legtöbbünk: anyukákat, vállalati szakembereket, menedzsereket épp úgy, mint a tiniket vagy sportolókat, sőt még Lady Gagát is!
Mi a jóga?
A jóga, több mint 5000 éves indiai eredetű bölcseleti és életviteli rendszer. A szanszkrit szó egyesülést, egységet, mély és bensőséges kapcsolatot jelent. A jóga az értelem, az elme és az érzelmek kontrollálásával a lélek egyensúlyi állapotát hivatott megteremteni.
Számos jógamódszer létezik, ezért mindenféle temperamentumú ember számára elérhető és befogadható. A módszerek közti különbség csak a hangsúlyokban van, de céljuk azonos. Az elme lecsendesítésével és megtisztításával a jóga megszabadít a felesleges zavaroktól és a tudatra jellemző elszigeteltség-érzéstől.
2. Mindannyiunknak meg van a lehetősége arra, hogy ne érjük be a középszerűséggel
A jógázás során elsajátított alázat, nem egyenlő a lúzerséggel vagy kiszolgáltatottsággal. Nem arról van szó, hogy akik azonosulnak a jógázás alapgondolataival, azok ne szeretnék a versengést – természetesen a gyékényen kívül – és ne akarnának érvényesülni a világban. Sőt, éppen a jógázás az, ami segíthet abban, hogy megtanuljuk értékelni a különbségeket, bátran kiálljunk amellett, amiben hiszünk és merjük színesebbé tenni a világot a jógaszőnyegen és azon kívül is.
3. A Namaste egy izgalmas kifejezés
Volt idő, amikor az óra végén én bemondtam egy szívélyes Namastet a többiekkel együtt, annak ellenére, hogy segéd fogalmam sem volt róla, hogy mit jelent. A lényegi fordítás szerint azt jelenti, hogy: Meghajolok a benned élő isteni lélek előtt, vagy valós éned előtt. Mennyire nagyszerű gondolat ez! Hiszen arról van szó, hogy amellett, hogy tisztelem és becsülöm azt, aki vagy, képes vagyok látni benned azt, aki lehetnél, a valós énedet.
4. A jóga nem vallás
Bár a jóga erősen kötődik a hinduizmushoz és a buddhizmushoz, művelői nem tekintik vallásnak. A kettő sokkal inkább kiegészíti egymást. A jóga képes elvezetni a spirituális tudatossághoz, de gyakorlatai éppúgy alkalmazhatók azok számára is, akik nem filozófiai szempontból közelítik meg. Egyéni döntés kérdése, hogy lelkileg mennyire vonódik be az ember. Az is teljesen rendben van, ha csak egy izzasztó, lazító tréningként tekintünk a jógára.
5. A saját tempódnak megfelelően csinálhatod
A jóga nem a versenyről, egymás legyűréséről szól. Nehéz volt levetkőznöm a mindennapokban belém ivódott megfelelési kényszerem. Folyton az járt a fejemben, hogy mit fognak szólni, ha kiesem az adott pózból. Nehogy azt higgyék, hogy feladom vagy lazsálok. A tanulság, hogy ez csupán az ego szava, amire a legkevésbé van szükség jógázás közben, de tulajdonképpen azon kívül is.
6. Nincs olyan, hogy „jógás” testalkat
A gyakorlatok során volt alkalmam megbizonyosodni, hogy a vékony és a tónusosabb nők is ugyanúgy megszenvednek egy-egy mozdulat megtartásával, miközben voltak olyanok is, akik úgy vágták magukat a legmeglepőbb pozitúrákba, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.
7. Nem kell vegetáriánusnak vagy vegánnak lenni
Tiszteld a tested és a környezeted ez a legfőbb gondolat, de nincsenek merev szabályok. Azt ehetsz és ihatsz, amit jónak találsz, legyen szó egy pohár borról vagy akár koktélról. Az igazi jógik nem ítélkeznek egymás felett.
8. Hasonlóképp igaz: a nulla kondi se tartson vissza
Sőt nem kell hozzá más, csak hogy tudj lélegezni és nyugodtan összpontosítani, ami – teszem hozzá - egyáltalán nem egyszerű. Hirtelen olyan egzotikus kihívások elé kerültem, mint a Tadasana (hegy-állás), Trikonasana (háromszög-póz) vagy Garudasana (sas-póz). Miközben élveztem a felismerést, hogy sokkal fontosabb maga a feladatra és önmagamra való fókuszálás, mint az, hogy egyszerűen jó legyek valamiben.
9. A jó erőnlét nem jelent előnyt a jógagyakorlatok elvégzésében
Nincs az a futás, úszás vagy bármilyen sport, ami képes lenne felkészíteni a jóga mentális és fizikai kihívásaira. Be kell valljam, elég felvágósan indultam neki a dolognak: Nyilván meg tudom csinálni, elvégre ez csak jóga! Őszintén szólva, ez a remek gondolatom pont olyan gyorsan semmisült meg, mint jómagam a gyakorlatok közben. Most, ha valaki hasonlóan nagy mellénnyel sétál be a stúdióba, remek állóképességével és erőnlétével kérkedve, csak jókat kuncogok.
