Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Senki ne dőljön be, az álhír konferenciáról számolunk be. A legnagyobb slágerek közé tartozik a homoszexualitásra hajlamosító Tüskevár, de cikkünkből az is kiderül, hogy az EU rendeletben fogja szabályozni a plasztikázott női melleket, és a bérijesztgető is bármikor lecsaphat ránk. Az álhírgyártás folyamata testközelből.
Dezső András újságíró Mit lehet a sajtóval megetetni? c. előadásában rávilágított arra, hogy mi a különbség az álhírek, legendák között és hogyan lehet ezt nyilvánosságra hozni. Az Urbanlegends.hu egykori szerzője, a Legendavadászat című könyv társszerzője. Nevéhez fűződik például a kongói magyar törzs felfedezéséről szóló médiahack, amelyről Hackni címmel díjnyertes dokumentumfilm is készült.
Gyanús lett, hogy egy kongói kutató azonnal válaszolt
Saját maga szórakoztatására több internetes hoaxot (pl. Gyógyító Webgömb, Lakodalmas Rock Dalszövegíró Tanfolyam) és valódinak hitt, de valójában fiktív internetes karaktert – például a bérijesztgetéssel foglalkozó Horálki Jánost, az amerikai tőzsdemágnás Millényi Sándort – is ő „állította elő”.
Elárulta, hogy csak hobbiszinten gyárt álhíreket, melyeknek van két fontos szabálya: az egyik az, hogy sajtókapcsolatot nem lehet hozzá használni, és az előpattintott hír ne ártson senkinek: „Amikor a kongói magyar törzset kitaláltam, létrehoztam egy svájci domaines weboldalt angol nyelven, hogy teljesen hiteles legyen a dolog. Angolul ment ki a felfedezésről szóló sajtóközlemény is. Benne volt, hogy ez a törzs még valamennyire beszéli a magyar nyelvet, és gulyáslevesen él. Ez a hír hamar el is terjedt. Később az Index leplezte le a dolgot, ugyanis gyanús lett nekik az, hogy egy kongói kutató azonnal válaszolt az e-mailjükre. Jóval hihetőbb volt már a Halhatatlan Jimmy-ért nevű fiktív mozgalom, amely azt a célt tűzte ki, hogy hazánkban egy csomó utcát és teret Zámbó Jimmy-ről kereszteljenek el, az se baj, ha az Arany János utcáról van szó, nevezzék át!”
Műszaki vizsga a plasztikázott melleknek
„Eleinte a hardcore Jimmy rajongók meggyőzése volt a cél” – folytatja Dezső András. „Beépültünk a rajongói portálokba, ahol a fórumokon kezdtünk téríteni. A rajongók hamarosan napirendre is tűzték a dolgot. Az álhírek titka, hogy az alaptémának valamennyire hihetőnek kell maradnia, ugyanakkor érdekesnek is kell lennie, hogy a sajtó ráharapjon.”
“A másik művünk a Plasztikázott Nők Társasága volt, ahol egy felháborodott női tömörülést hoztunk létre. A kezdeményezés alapja az az álhír volt, hogy az EU rendeletben kívánja majd szabályozni a mellek méretét, melynek értelmében egyfajta műszaki vizsgának kell majd alávetniük az érintett hölgyek mellét. Csináltunk nekik egy elég irritáló honlapot, ami egyben viszonylag komolyan vehető is volt. A lányok nyílt levélben fordultak az Egészségügyi Minisztériumhoz a tervezett diszkrimináció végett. Az oldalon lévő fórumban szétszedték a lányokat, teljesen ledózerolták őket. Megdöbbentő volt az irányukba megnyilvánuló agresszió és ellenszenv. Sajnáltuk ezeket a képzeletbeli hölgyeket, és valamilyen szinten nekem is bele kellett élnem magam a sztorikba a tökéletes hatásért, ezért engem is nagyon megviselt, ahogyan az általunk felkért, a sajtóval telefonon kapcsolatot tartó hölgyet is, hogy mennyire brutálisan támadták, alázták őket. Összességében: bármilyen átverést meg lehet úgy csinálni, hogy hosszútávon fenntartható legyen és ne bukjon le. Szerintem van is ilyen. Ügyesen kell kommunikálni.”
Szemfelnyitós és mulatságos hírek
A konferencia következő blokkjában Tacskó Muki blogger következett, a civil újságírást és a profi félrevezetés műfaját képviselve. Napi szinten folytat minőségi tér- és tudathajlítást. Első sikeres álhíre, amely bejárta a hazai sajtót, a tavaly publikált Visszavonták Kertész Imre Nobel-díját c. örökbecsű darab volt, amely arról kívánta meggyőzni a közvéleményt, hogy a bizottság egyik tagjának végre a kezébe került a Sorstalanság, és rájöttek, hogy nem is olyan jó. Ezért Kertésznek kamatostul vissza kell fizetnie a díjjal együtt kapott 1 millió dollárt is.”
A másik nagy vihart kavart álhíre az volt, hogy Megalakult a Jobbik homoszexuális tagozata. Tacskó Muki után a Hírcsárda elit betyárkommandójának tagjai következtek, akik elárulták, hogy eleinte csak blogszinten űzték az ipart, majd a nagy érdeklődésre való tekintettel portállá nőtték ki magukat, hogy nagyban műveljék a szemfényvesztést. „Olyan dolgokat írunk le, amik szemfelnyitósak, érdekesek, mulatságosak. Pusztán ökörködés. Betegesen gyűlöljük a politikát és a bulvárt, úgyhogy ez amolyan kulturmisszió is. Arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy igenis lehet őket gúnyolni, nem kell a politikusoktól félni, mert ha félni kell, akkor már nagy baj van” – meséli az oldal egyik szerkesztője.
Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása
Érdemes eltöprengeni azon, hogy hány olyan dolog van a világon, amit simán elhittünk? – hangzott a kérdés Mészáros Márton irodalomtörténésztől. Tacskó Muki ragadta magához a szót. Megtudtuk róla, hogy civilben jogászként dolgozik, és számára egyfajta perverz örömet jelent a beugratás. Az álhírek gondolkodásra nevelnek.
Ezek után máshogy olvassuk majd az olyan szalagcímeket, mint a Nem csak az otthonszülés, de az otthonnemzés is tilos lesz. Amikor már maga a cím is vicces, egyszerűen nem lehet nem tovább olvasni az olyan cikkeket, mint Elton John lesz a Nemzeti új igazgatója, vagy a rendkívül képi megjelenésű 40 zsiráf sodródott partra Írországban, netán a hazai vonatkozású Műjégpályát építenek az igazi helyére c. írást. Tacskó Muki elmesélte, hogy a Google keresőben az elsők közt szerepel a Homoszexuálissá tesz a Tüskevár olvasása c. írása, melyben Csókás András irodalompszichológus bőrébe bújva azt fejtegeti, hogy túl sok a fallikus utalás, és a Matula bácsi előtt történő srácos pucérkordás. A kommenteket olvasva azt tapasztalta, hogy a hírt nagyon sokan bevették és anyáztak miatta. Volt, aki azt is kifogásolja, hogy a cikkben nem igazi nevek vannak.
A háborúval járó szükséges áldozat
További önmagukban is beszédes és szórakoztató cím: „A kormány felszámolja a versenysportot”, "Brit tudósok megtalálták azt a gént, amitől valaki brit tudós lehet”, „A BKV betiltaná az integetést a sofőrök között”.
A meghívott előadók arra is kitértek, vajon a dezinformáció okozhat-e valódi kárt? Arra jutottak, hogyha jól meg van szerkesztve, és egyértelmű benne a parodisztikus szándék, akkor nem. De gondoljunk csak Orson Welles híres rádiójátékára (A Világok harca), és a már akkor sem gondolkodó amerikai hallgatóságra – egész városok estek pánikba egy álhír miatt. Az ember azt hisz el, amit el akar, és az újságíró nem vállalhat felelősséget minden olvasóért. Ha a többségnek leesik az álhír, akkor a maradék pár emberből lesz a háborúval járó szükséges áldozat.
A beszélgetést követően az I. Pángalaktikus Álhírpályázat legjobb szövegeiből olvastak fel azok a szerzők, akik jelen voltak. „Az olvasás és az írás, az irodalom igenis eljuttatható nagyobb közönséghez, és ma is tud funkcionálni közösségformáló tényezőként, ha hajlandóak vagyunk megvizsgálni a mai kor igényeit” - zárta az álhírek sorát egy valós summával Csepregi János író.
