Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A múlt héten megjelent „A génmódosítás nem az ördög műve" című cikkemhez számos hozzászólás érkezett. A vélemények alapján ismét bebizonyosodott, hogy a génmódosítás (genetikailag módosított, GM) témaköre napjainkban is megosztja a társadalmat. A génmódosított növények termesztésével és fogyasztásával kapcsolatos viták álláspontjai az elmúlt másfél évtizedben nem nagyon mozdultak el egyik irányban sem. Azonban azt a megállapítást, mely szerint az elmúlt másfél évtizedben a génmódosítás fogalma pejoratív értelmet kapott a honlapon feltüntetett vélemények is alátámasztják.
Tömeges egészségkárosodásról nincs adat
A génmódosítás számos érvet és ellenérvet sorakoztat fel maga mögött. Az érvek között egyaránt találunk tudományosan megalapozottakat és érzelmileg fűtötteket. Ezek könnyen befolyásolják tisztánlátásunkat. Pedig napjainkban a géntechnológia a genetika tudományának egyik legdinamikusabban fejlődő ágává vált, és ez számos, kiaknázható előnyt hordoz magában.
Az emberek egy része nincs tisztában azzal, hogy mennyi génmódosított növényt termesztenek a világon, és ennek megfelelően mennyi génmódosított élelmiszer kerül forgalomba. Az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában nagy mennyiségben termesztenek és fogyasztanak génmódosított növényeket. Tömeges egészségkárosodásról eddig nincs adat az elmúlt húsz évből. Ez nem jelenti azt, hogy innentől nem kell odafigyelni a cégek fejlesztésére, hiszen a profit orientált fejlesztések veszélyt rejtenek magukban. Ezt azonban a géntechnológia tudományával ne keverjük össze!
Rengeteg a tévhit
Magyarországon is szigorú szabályok kötelezik a gyártókat, hogy a génmódosított összetevőket fel kell tüntetni. Arra kérem most az olvasót, hogy gondoljon bele, mennyi élelmiszeren ellenőrizte eddig ezt az adatot. A génmódosított élelmiszerek jelen vannak a piacon, emiatt különösen fontos ezeket ellenőrizni. Azonban riogatással nem lehet az egészségünket védeni, csak tudományos érveken alapuló, szakmai ellenőrzéssel.
Genetikai szakértőként azon az állásponton vagyok, hogy a géntechnológia eszköztára hatalmas lehetőségeket rejt magában és meggyőződésem, hogy ezek ismertetésében a szakértőknek komoly szerepet kéne vállalniuk. Géntechnológusok és mezőgazdasági szakemberek kerekasztal beszélgetései megfelelő fórumul szolgálhatna a társadalmi szervek tájékoztatására. Ezeknek az egyeztetéseknek azonban szigorúan szakmai elvek alapján kellene történnie, hogy így megelőzhessük a sok tévhit elterjedését a köztudatban.
Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a genetikai tudománya nem bűnös, sőt! Kétségtelen tény, hogy felmerülhetnek aggályos fejlesztések vagy kísérletek. Azonban azért vannak az ellenőrző szervek és hivatalok, valamint a társadalmi szervezetek, hogy az egészség - mind az emberé, mind pedig más élőlényeké - védve legyen.
Nem kell GM növényeket fogyasztani
Visszatérve a génmódosításra. A 2000-es évek elején génmódosított búza növények alapkutatásával foglalkoztam egy budapesti egyetemen, valamint képeztem magam a génmódosítás etikai vonatkozásai tekintetében is. Tanulmányaim és tapasztalataim alapján úgy vélem, nem lehet általánosságban azt mondani, hogy a géntechnológia csak előnyökkel bír, mint ahogy azt sem, hogy csak ártalmas.
Az előző cikkemben is hangsúlyoztam, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy miben módosítják az élőlény örökítőanyagát. Ez az egyik alapja a génmódosítás körüli vitáknak. Minden esetben meg kell vizsgálni, hogy az adott növényt miben módosították, és a szakmai szervezeteknek állást kell foglalnia. Ez alapján lehet korrekt tájékoztatást adni a mindennapi emberek felé.
Szeretném kihangsúlyozni a félreértések elkerülése véget, hogy nem vagyok érdekelt a génmódosított növények fejlesztésében, vagy kereskedelmében, semmilyen szinten sem. Végezetül. Senki sem kötelezhető GM növények fogyasztására. Ha valaki úgy dönt, nem fogyaszt GM növényeket, lehetősége van minden információk begyűjtésére. Ezért van szükség minél több szakmai tájékoztatásra. Amennyiben a tévhiteket sikerül eloszlatni, abban az esetben egy tudatos, egészségvédő fogyasztói generáció nevelhető fel.
Dr. Nagy Zsolt (PhD)
genetikai szakértő
